EU-biztos: javul a légi utasok védelme

Túl sok légi utasnak okoz bosszúságot, hogy tudatában van jogainak, ám a gyakorlatban nem tudja érvényesíteni azokat. A meglévő szabályok közül sok nem elég világos, a tagállamok pedig jelentősen eltérő mértékben alkalmazzák a szabályokat a panaszok kezelése során. Ez mindenki számára zavaró, és gazdasági torzulásokat okoz.

Sürgősen pontosítani kell például a „rendkívüli körülmények” meghatározását, amelyre hivatkozva a légitársaságok megtagadhatják a kártérítést. A kifejezést nemcsak a légitársaságok és az utasok, hanem még az Európai Unióban működő nemzeti hatóságok is eltérően értelmezik. Mára sikerült tisztázni a főbb ismérveket, amelyek alapján egy körülmény rendkívülinek minősülhet. A természeti katasztrófák vagy a légiforgalmi irányítók sztrájkja például rendkívülinek tekintendő, de egy légi jármű rutin karbantartása során azonosított technikai probléma nem.

A szabályok érvényesítése elengedhetetlen, enélkül a közlekedési vállalatokat semmi nem ösztönözné az előírások betartására. Pontosítani fogjuk a nemzeti végrehajtó szervek szerepét, és az Európai Bizottság támogatásával szorosabbá tesszük az együttműködésüket.

A légitársaságoknak ezentúl világosan el kell majd magyarázniuk az utasoknak, hogy miként tehetnek panaszt, és két hónapon belül válaszolniuk is kell rá. Vita esetén az utasok peren kívüli panaszkezelő szervekhez fordulhatnak majd az egyszerű és olcsó rendezés érdekében.

Késés esetén abból kell kiindulni, hogy az utasoknak ellátásra és segítségre van szükségük. Fél óra elteltével tájékoztatást kell kapniuk, két órás késés után pedig – a repülési távolság hosszától függetlenül – joguk van a segítségre. A kártérítés határidejét ugyanakkor meg akarjuk hosszabbítani, hogy figyelembe lehessen venni a késés pénzügyi és üzemi hátterét. Biztosítani akarjuk ugyanis, hogy a légitársaságoknak ésszerű mértékű idejük legyen a probléma megoldására, és ez arra ösztönözze őket, hogy a törlés helyett inkább üzemeltessék a járatot. A jelenlegi háromórás határidő ugyanis túl rövid a pótalkatrészek cseréjéhez vagy egy pótlójárat odahozatásához, különösen akkor, ha a műszaki hiba a légi fuvarozó bázisától távol eső repülőtéren következik be.

Pontosítjuk és rögzítjük, mit jelent a segítséghez való jog a kifutópályán való veszteglés esetén, amikor az utasok a légi jármű fedélzetén kénytelenek várakozni; vagy a visszaútra szóló járat igénybevételére való jog olyan esetben, ha a jegy kimenő járatra szóló részét nem használták fel. Egyértelműbben rögzítjük, hogy az utasoknak milyen segítséghez van joguk, ha egy megelőző járat késése miatt késik le a csatlakozást, vagy kevesebb mint 2 héttel az indulás előtt változik a járat indulási ideje.

A jelenlegi szabályozás szerint a légitársaságokat korlátlan felelősség terheli azért, hogy az általuk nem befolyásolható nagyobb zavarok esetén segítséget – frissítőket, étkezést és szállást – nyújtsanak az utasoknak. A vulkáni hamufelhők által okozott válság idején kiderült, hogy az nem működik, ha a légitársaságok korlátlan ellátást kötelesek nyújtani. A becslések szerint a kevesebb mint egy hét alatt, amíg az európai légtér kiterjedt részeit le kellett zárni, az európai uniós légitársaságoknak összesen mintegy 1 milliárd euró többletköltsége keletkezett: ez nagyjából másfélszer annyi ellátási és segítségnyújtási költséget jelent, mint egy „rendes” év alatt. Nem akarjuk tönkretenni a légitársaságokat azzal, hogy biankó csekk kiállítására kényszerítjük őket. Az ellátás időtartamát és költségét ésszerű keretek közé kell szorítani. Ezért javasoljuk három éjszakára korlátozni a rendkívüli körülmények között biztosítandó szállást – ez azonban nem vonatkozna a fogyatékkal élő utasokra, a kísérő nélküli gyermekekre, a várandós nőkre és a súlyos betegekre. Ha egy légitársaság nem tudja 12 órán belül átfoglalni a veszteglő utasokat a saját járataira, alternatív utazási lehetőséget kell biztosítania más szállítóval vagy más közlekedési eszközzel.

A joghézagok megszüntetése és a jogok következetes alkalmazása biztosítja, hogy a légiközlekedési láncban mindenki – a hatóságok, a repülőterek, a légitársaságok, az utazásszervezők és az utasok egyaránt – tisztában legyen a helyzetével. Az uniós tagállamok és az Európai Parlament kifejezett támogatásával igazságosabbá és örömtelibb tapasztalattá tesszük a repülést Európában.