Matolcsy György keze nem lesz láthatatlan

Az elmúlt hónapokban elvált a régiós devizáktól a forint árfolyama, amiért leginkább belföldi kockázatok okolhatóak. A forint december elején vált alulteljesítővé, amikor a piaci szereplők aggódni kezdtek, hogy Matolcsy György váltja Simor Andrást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén. A félelmek – és a Világgazdaság értesülései – beigazolódtak, az idő múlásával pedig egyre agresszívabb lépésekre kerülhet sor, ha nem indul meg a növekedés, ahogy azt a fiskális politikában is láthattuk.

A politikai döntéshozók furcsa módon szóbeli intervencióval próbálják stabilizálni a forintot. Elvégre ők is tisztában lehettek azzal, hogy Matolcsy Györgyöt – aki eddig a kormány tagja volt – nem fogják független MNB-elnöknek tekinteti a piaci szereplők, és azt sem hihette senki, hogy majd annyival megnyugtathatja a befektetőket a volt gazdasági miniszter, hogy az infláció ellenségének állítja be magát és konzervatív jegybankár látszatát kelti.

Matolcsy partner lehet azokban a kormányzati tervekben, melyekhez az MNB eszközeire lesz szükség, de ezeket óvatosan kellene használni. Orbán Viktor első számú gazdaságpolitikusa a fiskális politika terén nem mondott ellent a kéréseknek, ha pedig a miniszterelnök most a növekedés beindítását kéri tőle, akkor valószínűleg minden eszközt meg fog ragadni.

Az MNB hét hónapja tartó – és az elemzők szerint várhatóan folytatódó – kamatvágási ciklusa eddig nem tudta segíteni a hitelezés beindulását, és a legfrissebb adatok alapján a gazdaság továbbra sem indult növekedésnek. A forint árfolyama azonban a kritikus 300-as értékhez érkezett, amiben fontos szerepe van a kamatcsökkentésnek. A forint több mint 7,5 százalékot esett december eleje óta az euróval szemben, míg a lengyel zloty és a cseh korona alig több mint 1 százalékot veszített értékéből.

A forint meredek esése összességében inkább negatív hatást gyakorol a magyar gazdaságra a jelentős devizahitel-állomány miatt, miközben a nettó export növekedési hozzájárulása is negatívvá vált a tavalyi negyedik negyedévben. A forint ráadásul úgy áll nagyon gyenge szinten, hogy a világ vezető tőzsdeindexei történelmi csúcsaik közelében járnak.

Az árfolyam alakulása egyre kiszámíthatatlanabbá vált, ami fontos kockázati tényező a vállalatoknak és a háztartásoknak is. A nyíltpiaci intervenció aligha járható út, hiszen a kamatvágásokkal éppen az MNB „vállalta” azt, hogy gyengébb árfolyamszintre kerül a forint. A devizatartalék részleges felhasználása egy ilyen környezetben nem szolgálná a kiszámíthatóságot. A fokozódó kockázatok miatt érdemesebb lenne inkább a kamatvágási ciklus felfüggesztését megfontolni. Az új jegybankelnök azonban valószínűleg nem erre készül.

Matolcsy György első jegybankelnöki megszólalásában – Áder János köztársasági elnök múlt szerdán iktatta be, a Heti Válaszban pedig csütörtökön jelent meg cikke – a bankszektort ostorozta a gazdasági növekedés hiánya miatt. Azt azonban elfelejtette, hogy a különadó és a végtörlesztés is jelentős terhet rótt a bankokra, és a kiszámíthatatlan gazdasági környezet sem segítette a hitelezés beindulását.

Matolcsy rendszeresen foglalkozik a gazdaságpolitika általános kérdéseivel. Korábbi írásai – főként azok, amelyek monetáris kérdéseket boncolgatta – komoly piaci reakciókat váltottak ki. Ha a sorozat folytatódik, a visszhangok erősebbek lesznek.

Az új jegybankelnök már azelőtt beszűkítette mozgásterét, hogy az első kamatdöntést levezényelte volna. Decemberben a gyenge forint előnyeiről értekezett, és egyelőre úgy tűnik, nem tud mindenben megfelelni a konzervatív elnök kritériumának. Első nyilatkozatában a hitelezés felpörgetését tűzte ki céljául, vagyis várható, hogy a Bank of England „funding for lending” programjához hasonló lépéssorozat következik. Mindez azonban nem jelent megoldást a gazdaság strukturális problémáira.

Remélhetőleg Varga Mihály fordulatot hoz a gazdaságpolitikában. Az unortodox ötletek azóta is repkednek, ám Varga igyekszik nyugtatni a piacokat.

Újabb bizonytalanságot a devizahiteleseket mentő intézkedésekről szóló kormányzati megnyilvánulások és hírek jelentették. A végtörlesztés hatásait még nem felejtették el a befektetők, ami egyébként csak a jobbmódú devizahiteleseken segített. A végtörlesztés is szerepet játszott abban, hogy Magyarország a „bóvli”, vagyis a befektetésre nem ajánlott kategóriába került. Most a legrosszabb helyzetben lévőket mentenék meg.

Matolcsy György többször kritizálta már Adam Smitht, akit a közgazdaságtan atyjaként emlegetnek. Jegybankelnök-jelölti meghallgatásán azt monda, a felelőtlen jegybanki politika engedte meg a devizahitelezést, mert azt hitték, a piac mindent megold a láthatatlan kezével.

Matolcsy György még az NGM vezéreként átírta az MNB alapító okiratát, több jogot adva az elnöknek, majd lefokozta a két régi alelnököt. Az új elnök keze nem lesz láthatatlan, és csak Mario Draghi, az EKB elnöke vagy a befektetők – a jegybankelnök szóhasználatában: spekulánsok – akadályozhatják meg, hogy tovább írja tündérmeséjét.
A 300-as euró/forint ellenállás tegnap délelőtt elesett. A „spekulánsok” legyőzéséhez egy pánikhangulatban aligha lesz ereje Matolcsy jegybankjának.