Mibe kerül a rezsicsökkentés?

Az Országgyűlés várhatóan napokon belül határoz az „a rezsicsökkentések végrehajtásáról” címet viselő, a tárgykörben legújabb képviselői önálló indítványról. A T/10383. számú, Németh Szilárd (Fidesz) képviselő által jegyzett kezdeményezés célja világos: a kormány – a parlament honlapján március tizenharmadika óta olvasható, mindössze tizenöt paragrafussal – biztosítani kívánja, hogy „a közszolgáltatások végfogyasztói árainak csökkenése ténylegesen megvalósuljon”. Ami gondot okoz, az talán nem is önmagában a kezdeményezés, hanem annak választott módja. Félő ugyanis, hogy a „rezsiszabályozásnak” a politikai marketing elvárásait a lehető leggyorsabban kielégítő rendezése utóbb alaptörvény-ellenesnek bizonyul. Ez pedig még akkor is károkat okozhat a nemzetgazdaságnak, ha esetleg nem lesz olyan, a törvény által közvetlenül érintett cég, amely megkockáztatná, hogy alkotmányos panaszával az Alkotmánybírósághoz forduljon.

Miről van szó? A képviselői indítvány – egyebek között – pontosítja azokat a szabályokat, amelyek révén egyértelművé válik, hogy a földgázszolgáltatás kiszámlázható díja nem haladhatja meg „az egyetemes szolgáltató által 2012. december 1-jén alkalmazott díjak alapján azonos hőmennyiségre, azonos számú hónapra, azonos körülmények között (azonos kedvezményérték esetén) számított összeg 90 százalékát.” A tervezet a villamos energiáért fizetendő díj összegének meghatározásával kapcsolatban is ugyanígy rendelkezik. Nem igényel bonyolult levezetést annak a belátása, hogy az új – a korábban ismert jogszabályi kritériumoktól eltérő – törvényi előírások csak a jövőre nézve írhatják elő az idézett számítási mód betartását. A nemzeti ünnep előtti napokban kidolgozott tervezet – feltehetően félreértve a „forradalmi” hagyományokat – azonban ennél ambiciózusabbnak bizonyult. Az indítvány 7.§-a a bevezetni kívánt kötelezettséget a „2012. december 31-ét követő időszakra vonatkozó” számlákra is alkalmazni rendelné. A javaslat kimondja, hogy az új normáknak nem megfelelő gáz-, vagy villanyszámlákat a szolgáltató társaságnak „a törvény hatálybalépését követő harminc napon belül helyesbíteni kell.” Ha tehát pl. a 2013. január hónapra vonatkozó „rezsiszámla” nem felel meg a Németh-féle javaslatnak, a számlát az azt kibocsátó cégnek annak ellenére módosítania kell, hogy a kérdéses időszakban a törvénytervezet szerinti szabályok megismerésére nem volt lehetősége. A korrekciós kötelezettség elmulasztása esetén a törvényjavaslat súlyos – minden érintett számla tekintetében 10000 forint összegű kötbérnek megfelelő – büntetést helyez kilátásba.

Tény azonban, hogy az Alkotmány B) cikke – az Alaptörvény negyedik módosítását követően is – tartalmazza a következő kijelentést: „Magyarország független, demokratikus jogállam”. A jogállamnak pedig nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság érvényesülése, amely viszont feltételezi, hogy a jogszabályok a hatálybalépésüket megelőző időre nem állapíthatnak meg kötelezettséget, illetve azt nem tehetik terhesebbé. A mostani esetben azonban nyilvánvalóan erről van szó, ellenkező esetben a Németh-féle indítványnak nem lenne semmi értelme. A jogalkotó láthatólag makacsul ragaszkodik álláspontjához, és mivel szándékát – mint azt a bíróság is megállapította – nem sikerült eredetileg egyértelműen megfogalmaznia, most visszamenő hatállyal foglalja törvénybe. A törvényjavaslat ezáltal – feltéve, hogy változatlan tartalommal fogadják el a képviselők – önmagán túlmutató jelentőségre tehet szert: azt üzeni majd a gazdasági élet szereplőinek, hogy az Országgyűlés nem ismer más igazságot, mint amit a kormányfő március 11-én elhangzott parlamenti felszólalásában helyesnek és méltányosnak kiáltott ki. Az elfogult törvényalkotás azonban hosszabb távon mindnyájunknak jóval többe kerülhet, mint a januári rezsidíj néhány százaléka.