Hogy teljesítettek a szektorok az elmúlt négy évben?

Fekete Tibor, gyógyszerpiaci szakértő:
A kormány által a gyógyszergyártókra kényszerített árcsökkentés kedvezően érintette a gyógyszerkasszát, de kevésbé a lakossági kiadásokat. A támogatás az elmúlt négy évben 55 milliárd forinttal csökkent, a betegek közben 43 milliárddal többet költöttek. A közkiadások radikális lefaragása nyomán csökkent a hozzáférés egyes gyógyszeres terápiákhoz, ami kedvezőtlenül befolyásolja az egészségi állapotot, de negatívan hat a foglalkoztatásra is. Emiatt az államháztartási egyenlegre tervezett pozitív hatás is kisebb lesz. A kormányzati szándék ellenére a gyógyszerpiac növekedése megállíthatatlan az átlagos életkor növekedése, az új gyógyszerek megjelenése és a szűréseken felfedezett betegek gyógyítási költsége miatt.

Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző Központ alelnöke:
Nem az utóbbi négy év lesz az, amire a legbüszkébb lesz a magyar bankszektor. Az utóbbi évek stagnáló gazdasága nyomott hagyott a bankszektor teljesítményében is, amit a kormány gyakran ad-hoc szabályozói magatartása, illetve azok lebegtetése csak súlyosbított. A négy év alatt a bankszektor több mint 400 milliárd forint veszteséget termelt, a bedőlt hitelek aránya duplájára emelkedett, s csak a tulajdonosok támogatásának köszönhető, hogy nem volt nagyobb probléma a bankszektorban. Kiszámíthatóság hiányában a bankok a mindennapok problémáinak kezelésére koncentráltak, mintsem hosszú tervekben gondolkodtak volna. Ha a bizalom helyreállhatna mind a két oldalon, az ügyfelek és a gazdaság is sokat nyerhetne.

Budai Iván, a Magyar Vegyipari Szövetség igazgatója:
A válság előtti tíz évben a vegyipar folyamatosan növekedési pályán volt, de a válság miatt 2009-ben a vegyi anyagok és termékek gyártása 16 százalékkal csökkent. A következő évben az ágazat kétszámjegyű bővülést produkált, és ezen belül a termelés kétharmadát adó petrolkémiai ipar, a műanyag alapanyagok gyártása 12 százalékkal bővült. Ez a folyamat 2011 második felében megtorpant és 2012-ben 5,3 százalékkal csökkent a termelés, de tavaly 6,4 százalékkal bővült és a termelési érték elérte az 1371 milliárd forintot. A vegyipar az exportja tavaly 11,4 százalékkal bővült, míg a belföldi eladásoké csak 1,7 százalékkal. A termékek közel 60 százalékát a külpiacokon értékesítik, vagyis exportvezérelt növekedésről beszélhetünk.

Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke:
Az európai turizmusra tartósan ható gazdasági válság következtében a magyar turizmus, így a szállodaipar is mélyponton volt 2010-ben. Ebben az évben a szállodák kihasználtsága 44,6 százalék volt, a szektorban leginkább használt indikátor, az egy kiadható szobára jutó szállásdíj bevétel pedig 6344 forint. A tavalyi mutatók sokkal jobbak voltak: 49,8 százalékos foglaltság és 7555 forintos bevétel. A gyenge forint pozitívan, a 18 százalékos infláció negatívan hatott a szállodák gazdálkodására. A mutatók még nem haladták meg jelentősen a válság előtti utolsó év, 2007 számait. Jelentős forgalmi növekedés szükséges idén, hogy a szállodák fenntartható működése jövedelmezőségi szempontból biztosított legyen.

Száraz Gábor, a Tigáz szóvivője:
Az elmúlt négy évben a következő fontos események történtek a magyarországi földgázpiacon: 2010-12-ben megjelent a válságadó, ezt követően 2012-ben a különadó is. Utóbbinak az elmúlt évben jelentkezett a hatása. 2013-ban a rezsicsökkentés úgy valósult meg, hogy bizonyos árösszetevők mértékét 2013 novemberében és 2014 áprilisában csökkentették, aminek következtében a tarifa az indokolt költségek kevesebb mint 50 százalékát fedezi. Általában véve a gázfogyasztás az elmúlt négy évben folyamatosan csökkent Magyarországon. 2012-ről 2013-ra a zsugorodás mértéke 10 százalékkal meghaladta azt, amit az enyhe időjárás egyébként indokolttá tett volna.