Dinamikus növekedés előtt áll-e Magyarország? Szakértők válaszolnak

Gárgyán Eszter, a Citi magyarországi vezető közgazdásza:
A növekedés fő húzóerejét továbbra is az exportágazatok adhatják, melyek a tovább gyorsuló európai növekedésből profitálhatnak. Emellett növekvő súlyt kap a belső kereslet is, amit a magánszektor eladósodottságának csökkenésével lassuló hitelleépülés és a némi élénkülést mutató munkaerőpiac támogathat. Az Európai uniós források felhasználása az idei évben érheti el a csúcsát, ami még pozitívan járulhat hozzá a növekedéshez, a következő években azonban semleges vagy némileg negatív lehet az uniós forrásból finanszírozott beruházások növekedési hatása. Idén 2,5 százalék körüli növekedést várunk, de óvatosabbak vagyunk a hosszabbtávú kilátásokat illetően, és 2015-ben csak 2 százalék körüli bővülésre számítunk.

Király Júlia, az MNB korábbi alelnöke:
Mint Karinthytól tudjuk, Petőfi jött rá, hogy „kint egy mezőn az ember jobban érzi magát, mint egy sötét szobában lecsukva fejjel lefelé, összekötött kézzel.” 3,5 százalékkal növekedni akárcsak egy negyedévig is, sokkal jobb, mint tartós recesszióban várni a fellendülésre. A többi a világgazdaságon, az ukrán konfliktuson és a pénzpiaci hangulaton múlik. Sajnos, ha a magyar potenciális növekedési tényezőkön múlna, akkor ez a nekilendülés igencsak kérészéletű lenne. De a kedvező külgazdasági konjunktúra, az EU-s forrásokból megvalósuló főként állami beruházások egyelőre fűtik a magyar gazdaságot. A „hitel nélküli növekedéshez”, és az ezzel járó lassabb felzárkózáshoz azonban úgy tűnik, mégiscsak hozzá kell szoknunk.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője:
Magyarországon kétségkívül elindult egyfajta fellendülés, és az idei évi gazdasági növekedés jóval magasabbnak ígérkezik a korábban gondoltnál. Több éves mélypontról nőhetnek mind a beruházások, mind a háztartások fogyasztása, miközben a zömmel járműgyártásra alapozott ipari export stabil támasza maradhat az idei bővülésnek. Középtávon azonban már bizonytalanabb a kép, miután a potenciális növekedési rátánk nem nőtt érdemben, a járműipartól való túlzott függőség pedig akár még vissza is üthet a későbbiekben. A magánszektor beruházási hajlandósága még mindig alacsony, a bankszektor növekedéstámogató szerepe pedig egyelőre nem látszik érdemben javulni. A fentieknek megfelelően 2016-tól a növekedés újbóli lassulását valószínűsítjük.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója:
Idén és jövőre viszonylag magas növekedési ütem várható Magyarországon. A Kopint-Tárki előrejelzése szerint a GDP 2014-ben 3 százalékot megközelítő ütemben növekedhet. Ezt támasztja alá az exportot támogató, kedvező nemzetközi környezet, az előző ciklusból fennmaradó európai uniós beruházási források felhasználása, valamint a háztartások fogyasztásának várható bővülése. Ez a növekedés tehát régen nem látott kiegyensúlyozott szerkezetben fog megvalósulni. Jövőre az állami beruházások már csökkenni fognak, de a magánfogyasztás és a nettó export húzóerejének fennmaradására van esély, 2 százalékot meghaladó GDP növekedés mellett. A hosszabb távú kilátások attól függnek, hogy sikerül-e visszaszerezni a magyar gazdaság tőkevonzó képességét.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza:
Idén a korábbi időszakkal összevetve kiegyensúlyozottabb szerkezet mellett tovább gyorsul a hazai gazdaság; a GDP bővülési ütem kismértékben 2 százalék felett alakulhat. A nettó export mellett a beruházások és a lakossági fogyasztás is pozitívan járulhat hozzá a növekedéshez. Az első negyedév jóval 3 százalék feletti dinamikája azonban hosszabb távon valószínűleg nem tartható, az egyszeri hatások kifutásával elkerülhetetlennek látszik a lassulás. A magyar gazdaság potenciálja nem elegendő ahhoz, hogy biztosítsa a felzárkózást. Ahhoz, hogy a gazdaság egy hosszabb távon is fenntartható, kiegyensúlyozott és a jelenleginél gyorsabb növekedési pályára álljon, elengedhetetlen a bizalom, a kiszámíthatóság erősödése, és ennek eredményeképpen a magánberuházások élénkülése.