késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Hogyan hat hazánkra az EU-ukrán megállapodás? Szakértők válaszolnak
„A szabadkereskedelmi övezet létrehozása Ukrajna és az EU között csak pozitív hatással lehet az ukrán és magyar gazdaságra, mert elősegítheti a kétoldalú áruforgalom növelését. Szerintünk megalapozatlanok a magyar árutermelők, főként a mezőgazdasági szereplők azon félelmei, hogy az ukrán javak ki fogják szorítani termékeiket az európai piacról, hiszen az egyezmény tartalmazza az EU-ba behozott ukrán termékek mennyiségi kvótáit. Ráadásul a megállapodás nem csak az ukrán áruk uniós piaci megjelenéséhez nyújt kedvező feltételeket, hanem az európai, így magyar áruknak is az ukrán piacon. Ezért erősödhet az első negyed évben még gyengülő, ukrán-magyar áruforgalom.”
Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége főtitkára
„Tudomásunk szerint az EU szabadkereskedelmi egyezmény egyben vízummentességet is jelent az ukrán állampolgároknak az EU-ba történő beutazásnál. Ez Magyarországnak, mint szomszédos országnak elősegíti az ukránok beutazását, az ukrán vendégek száma főként az Ukrajnával határos területeken nőhet. Az elmúlt évek tendenciái szerint Budapest és a hazai gyógyhelyek is profitálhatnak az egyezményből. Viszont nem látható, hogy a harcok ismételt, kelet-ukrajnai eszkalálódása hogyan hat a kiutazó turizmusukra. A KSH szerint a 2014 I. negyedévében a hazai szállodákban az ukrán vendégéjszakák kétszámjegyű növekedése áprilisban elmaradt a tavaly áprilisihoz képest.”
Bige Zoltán, a Nitrogénművek Zrt. általános igazgatója
„A megállapodás rövid távú hatásait évekig nem fogjuk érezni, hiszen Ukrajna előtt komoly feladatok állnak az EU standardoknak való megfelelés eléréséhez. Hosszabb távon viszont jelentős méretű piacra juthat be kedvezőbb feltételekkel, igaz, ezt ellensúlyozhatja az oroszországi exportpiacán várható korlátozás. A Nitrogénművek számára a környező piacok liberalizálása várt és támogatott folyamat, amely segíti a kivitelünk növelését. A kereskedelmi egyezmény eredményeként Ukrajna gazdasága megerősödhet, amiben jelentős lehetőséget látok a magunk számára. Ma főként a nyugat-európai országokra koncentrálunk, de földrajzi elhelyezkedésünk révén Ukrajna is potenciális piacunk.”
Barta Judit, a GKI Energiakutató igazgatója
„Magyarország az eddiginél fontosabb tranzitútvonal lehet Ukrajna számára, de ez a lehetősége Szlovákiának is megvan. Ukrajnai importunkban az energiahordozók aránya szerény, tavaly például az onnan vásárolt gáz csak 3-4 százalékot képviselt, az áram a két százalékot sem ért el, a szén fél százalék alatt maradt. Ráadásul most, amikor Ukrajna maga is erősen rászorul az energiahordozókra, aligha akarna Magyarországra eladni. Egyelőre nem várható az ukrajnai üzemanyagok behozatat sem, kérdés ugyanis, hogy az ottani benzinek és dízelek megfelelnek-e az uniós normáknak. A rajtunk keresztüli, Ukrajnába történő gázszállítás szempontjából viszont nagyobb jogi biztonságot jelent a megállapodás.”
Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára
„Elvileg szabadkereskedelem pártiak lennénk. Ám Ukrajnában a magyarországinál sokkal nagyobb üzemi méretben művelik a jó minőségű földet, és akár tízszer annyit gabonát is exportálhatnak. Így nekünk erős konkurenciát jelentenek, és az itteni betakarításkor le is törhetik a felvásárlási árakat. Ezért a gabonatermelőinknek célszerű a termésük minél nagyobb részét minél előbb, hosszabb távú lekötni, pénzügyi és tárolási kondíciókkal pedig felkészülni rá, hogy kivárhassanak az eladással. Az ukrán piacon a magyar állattartás, a zöldség-gyümölcstermesztés kevésbé lesz versenyképes a környezetvédelmi, állatjóléti, és szociális költségeink miatt. Talán a konzerviparunk kihasználhatja az új lehetőséget.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.