Sikerül-e jövő év végig tartani a kamatot az MNB-nek?

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza

Hamarabb

A keddi MNB ülést követően egy fontos bizonytalansági tényező megszűnt: ma már tudjuk, hogy a lazítási ciklus 2,1 százalékon ért véget. Az MNB célja továbbra is az, hogy a lehető leghosszabb ideig 2,1 százalékon tartsa az alapkamatot, az azonban, hogy ez ténylegesen meddig sikerül, elsősorban külső tényezők függvénye. A Fed monetáris kondícióinak a normalizálása, illetve ezzel összefüggésben a nemzetközi befektetői környezet és az ország kockázati megítélésnek az alakulása az, ami korábbi lépésre sarkallhatja a jegybankot. Bár önmagukban a fundamentumok lehetővé tehetik, hogy akár 2015 végéig ne emelkedjen a kamatszint, megítélésünk szerint a szigorítási ciklus ennél hamarabb megindul.

Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője

Tervek

2012 augusztusában 19 elemzőből csak 3 számított kamatcsökkentésre és szinte teljes volt az egyetértés, hogy 5 százalék alá nem csökkenthető az irányadó ráta kötvénypiaci összeomlás nélkül. Most 2,1 százalékos alapkamatnál azzal érvelünk, hogy az amerikai jegybank 2015-ben várt kamatemelése megváltoztatja a nemzetközi környezetet, ami az MNB terveit is felülírhatja. Elképzelhető viszont egy olyan forgatókönyv is, amelyben az EKB esetleges további monetáris lazítása és a tartósan kedvező kockázati megítélés támogatja a jelenlegi kamatpolitikát. Ehhez még az szükséges, hogy a 2015 elejétől emelkedő inflációs pályát külső sokkok (például olajárrobbanás) ne emeljék jelentősen a 3 százalékos középtávú jegybanki cél fölé.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője

Amíg bírja

Az MNB vélhetően addig tartja alacsonyan a kamatotokat, amíg „bírja”, többek között azért is, mert a növekedési hitelprogram, illetve a bankok számára biztosított kamatcsere ügyletek növelnék a veszteségeit kamatemelés esetén. Azonban a Fed kamatemelések jövő évre várt elindulása, illetve a globális tőkepiaci hangulat esetleges romlása a jegybank által jelzettnél akár már korábban is kamatemeléseket indukálhat. A hazai fundamentumokat illetően pedig az infláció jövő évre várt emelkedése mutathat a monetáris szigorítás irányába. Ha azonban mégsem szigorít az MNB, akár egy jelentősebb forintleértékelődés is bekövetkezhet, ami még mindig magas külső eladósodottságunk miatt nem lenne túl szerencsés.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza

Volatilitás

Az MNB 2015 végégi tartaná a kamatot, de rugalmasságot is megengedtek, ha az inflációs kép máshogy alakul. El lehet képzelni, hogy ténylegesen fennmarad a kamat egészen jövő év végéig, de látni kell, hogy a Federal Reserve jövőre kamatot emel, és volatilitás alakulhat ki a piacon. Ez a jövő év közepén, vagy a második felében várható, így lehetnek olyan piaci hatások, amik kikényszeríthetnek egy kamatemelést. Alapesetben azt gondolom, hogy a jövő év vége előtt kezdi el a kamatemelést az MNB is, hiszen a Fed lépése a magyar hozamokat és az árfolyamot is negatívan érintheti. Ugyanakkor ha az inflációban továbbra is negatív meglepetések jönnek és az EKB emiatt lazítana, akkor akár még csökkenhet is a kamat.

Eppich Győző, az OTP Bank közgazdásza

Forintesés

A 2,1 százalékos alapkamat 2015 közepéig várhatóan nem okoz majd érdemi feszültséget, figyelembe véve az infláció jelenlegi szintjét és várható pályáját, valamint az eurózónában várhatóan tartósan fennmaradó laza monetáris kondíciókat. 2015 második felében azonban már okozhat problémákat az alacsony kamatszint. Addigra ugyanis az infláció aktuális szintje, a jegybank, az OTP, és a piaci konszenzus előrejelzése szerint is eléri az alapkamatot, sőt előretekintve meg is haladja azt (negatív lesz a reálkamat), valamint eddigre a vezető jegybankok közül már várhatóan a Bank of England és a Fed is megkezdi kamatemelési ciklusát. Emiatt 2015 második felében az alapkamat változatlan szintje gyengítheti a forintot.