Visszaesik-e a hitelezés a legutóbbi intézkedések miatt?

Fáykiss Péter, a Magyar Nemzeti Bank főosztály-vezetője:
„Az új adósságfék szabályok jelenleg nem jelentenek túlzott szigorítást a forinthitelek esetében, így ez várhatóan nem okoz érdemi hitelvisszafogást. Az adósmentő csomag rövid távon csökkenti a bankok tőkeszintjét, és ez hathat a bankok hitelezési kapacitására. A jelenlegi magas szabad tőkepufferek miatt azonban várhatóan alacsony marad egy jelentős hitelvisszafogás kockázata. Középtávon inkább pozitív a hatás: a devizahitelesek problémáinak megoldásával egy jelentős bizonytalansági tényező szűnik meg és a bankrendszer hitelportfóliója is javul. A már meglévő hitelekre vonatkozó kamatemelési moratórium hatását mérsékeltnek ítéljük, itt elsősorban kisebb jövedelmezőségi hatással lehet számolni.”

Harmati László, az Erste Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese:
„A jegybanki intézkedések a növekedést várhatóan nem fogják megállítani, de annak ütemét kis mértékben csökkenthetik, így a lakossági hitelezésben a korábban tervezettnél lassabb felfutás várható. Az Erste Bank jelenlegi hitelezési politikája csak kisebb korrekcióra kényszerül a szabályozás miatt, a bank hitelpiaci növekedési terveit az új intézkedések nem módosítják. A hitelezés gyorsabb felfutásának korlátja inkább a lakosság várakozásainak lassabb javulásában, illetve a meglévő állományokra vonatkozó szabályozási kérdésekben keresendő. A tavalyi év hasonló időszakához képest idén augusztus végéig az Erste közel háromszorosára növelte újonnan kihelyezett jelzáloghiteleinek volumenét.”

Kézdi Zsolt, a Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesületének elnöke:
„Az MNB rendelete a fedezeti arányok és a jövedelem-arányos törlesztés vonatkozásában a meglévő általános hitelezői gyakorlat szabályozásba emelése, így nem lesz hatással a hitelezésre. A figyelembe vehető jövedelem meghatározása a mai gyakorlatot korlátozza, ami csökkenteni fogja a hitelhez jutók számát, az elérhető hitelösszeg mértékét. A kamatemelési moratórium időszakában akkor fog csökkenni a lakossági hitelezés, ha a gazdasági környezet változásai indokolnák a kamatok és költségek emelését. Ilyen lehet az MNB esetleges kamatemelése. A moratórium célja az adósoknak visszajáró összegek ügyfelekre hárításának megakadályozása mellett egy új, fair banki tevékenység kikényszerítése, a hitelezést is beleértve.”

Marsi Erika, a Bankárképző alelnöke:
„A mai helyzetben az MNB rendelete önmagában érdemben nem fogja vissza a stagnáló lakossági jelzáloghitelezést. Ellenben az egyoldalú kamatemelések tisztességtelenségéhez kapcsolódó jogszabályok és eljárások biztos, hogy a bankok üzleti modelljeinek átalakításával fog járni. Ennek egyik része lesz, hogy a hosszú lejáratú hitelezés helyett megnő a rövid lejáratú, magas kamatkockázati felárú lakossági hiteltermékek – folyószámlahitel, hitelkártya, áruhitel –jelentősége. Miután közgazdaságilag most nem indokolt a kamatmoratórium, felvetődik, hogy itt nem valami átmeneti dologról van szó, vagyis a bankoknak alapjaiban kell átalakítaniuk kamatkockázat-kezelésüket, ami az új termékek árait biztosan jelentősen fogja érinteni.”

Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója:
„A korábbinál szigorúbb hitelfedezeti arány előírása és a törlesztő részlet maximálása az igazolt jövedelem arányában kétségkívül mérsékli az adott ingatlanvagyon és jövedelem mellett nyújtható lakossági hitelek volumenét. Nehéz azonban megbecsülni, hogy ezek mennyire jelentenek effektív korlátot az eleve visszafogott hitelkereslet és a bankok alacsony kockázatvállalási hajlandósága/képessége mellett. Másfelől viszont az adósmentő csomag csökkenti a háztartások eladósodottságát, ami növelheti az új hitelek igénybe vételét. A kamatemelési moratórium is fokozhatja a hitelkeresletet, bár egyúttal a bankok hitelnyújtási érdekeltségét is rontja. Úgy vélem, a kétféle hatás összességében kiolthatja egymást.”