Drucker György, az Ex Libris kft. igazgatója
Van varázsgömb
„Az igazi kérdés az, hogy elég olcsó lesz-e Paks II. árama kereskedelmi üzeme kezdetekor, hogy szükség lehessen rá. Nehéz kérdés, a számháborút játszó pro-kontra táborok nem is nagyon tettek komoly kísérletet a megválaszolására. Pedig létezik egy varázsgömb, mindenütt használják, ahol izmosabb beruházásról döntenek. Ez a normalizált fajlagos energiaköltség (LCOE), vagy elkerült költség (LACE) számítás. Ez tájanként és korszakonként más képet mutat, helyenként az élbolyban van az atomerőmű-létesítés, Kaliforniában és Lengyelországban mostanság épp leghátul. Talán jobb lett volna a varázsgömbbe nézni, vagy legfeljebb 1200 megawatt sorsát találgatni szerződéskötés után.
Uzonyi Zoltán, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke
Sok a kockázat
„Megbízható, hosszú távú áramár-előrejelzés nélkül nem készíthető megbízható számítás Paks II. megtérülésére. Tisztán ellátásbiztonsági érdekek is indokolhatják a beruházást, de sok a kockázat. Egy most építendő, angliai atomerőmű teljes önköltsége például 90–110 euróra várható megawattóránként, a mostani spotpiaci ár 50 euró körüli. A dél-kelet európai országokban létesítendő atomerőművek is ronthatják a megtérülést Paks II. késése esetén, vagyis olcsóbb továbbra is az importra támaszkodni és rendszerben tartani a gázturbinás erőműveinket. A jelentős külpiaci, külgazdasági kockázatok miatt 2-3 éven belül is jöhetnek olyan változások, amelyek kizárhatják Paks II. racionalitását.”
Balogh József, az Axpo vezérigazgatója
Inkább fejlesszünk!
„Nincs szüksége Magyarországnak Paks II.-re, mert a magyar fogyasztókat nem egy állami tulajdonú, orosz technológiás és nem szabályozható atomerőmű juttatná jó áron áramhoz. Ehelyett fejleszteni kellene a határkeresztező kapacitásokat, hiszen az EU-n belül egyedül a szlovén-magyar államhatáron nincs két, szomszédos uniós tagország között elektromos összeköttetés, de felújításra és teljesítménynövelésre vár a többi határkeresztező pont is. Másrészt intelligens áramtárolókat kellene telepíteni az USA-ban már folyó mintára, mert a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozása már ma is gond a Mavirnak. A terheit csak növelné egy új, nehezen szabályozható atomerőmű.”
Hárfás Zsolt, az AtomenergiaInfo szakértője, képviselője
Még kevés is
„A hazai villamosenergia-rendszer hatalmas kihívás előtt áll, mivel az ellátásbiztonság hosszú távú garantálása érdekében folyamatos fejlesztésekre és beruházásokra van szükség. Mindez pedig azt jelenti, hogy az előrejelzések szerint 2030-ig 7300 megawattnyi új, hazai erőművi kapacitásra lesz szükség. Ezek alappillérei az új orosz, „3+” generációs, 2400 megawattos összteljesítményű blokkok lehetnek, amelyek biztonságosan, gazdaságosan, magas kihasználási óraszámmal, szabályozhatóan és alaperőműként működhetnek majd a jövőben. Ugyanakkor az új blokkok megépítése mellett további 4900 megawattnyi új erőművi kapacitás (gáz, megújulók) megépítéséről kell majd gondoskodnunk.”
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója
Milliárdokat elásni?
„Elsiették a beruházási döntés, mert az előrejelzések szerint sem itt, sem a térségben nem lesz olyan áramkeresleti többlet 2020-ig, ami indokolná az új kapacitás átadását. Erőműparkunk kihasználtsága mintegy 40 százalékos. Elég lenne az első új blokkot akkor üzembe állítani, amikor leállítjuk a működő nukleáris egységek közül az elsőt. Az alacsony hazai beruházás ráta miatt is hiba 3000-4000 milliárd forintot „elásni” Pakson úgy, hogy 30-50 év alatt térül meg, növeli az államadósságot, a tevékenység profitját pedig elviszi a hitelkamat. A projekt kiemelten eszközigényes is, holott a hazai beruházások egységnyi GDP-re jutó eszközigényessége egyébként is 5-6-szorosa a nemzetközinek.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.