Éveken át Magyarország arról volt hírhedt, hogy magas az államháztartás és a fizetési mérleg hiánya, jelentős az infláció mértéke, illetve a háztartások devizakockázati kitettsége. Ma már nem ez a helyzet, és úgy véljük, ez a tény rászolgált arra, hogy tükröződjön a befektetők véleményében.
A makrogazdasági egyensúlytalanságok terén tapasztalható javulás fenntarthatónak tűnik. Jelenleg az elmúlt időszakra jellemző kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai intézkedések jelentik a legfőbb akadályát annak, hogy Magyarország alacsonyabb kockázatú országgá váljon. Ha tartósan nem bukkannak fel kedvezőtlen gazdaságpolitikai tényezők, akkor ezen a téren is érdemi javulás következhet be, így Magyarország rászolgálhat a kockázati felár további csökkenésére. Úgy véljük, 2015-2016 folyamán jó esély van arra, hogy Magyarország visszanyerje a hitelminősítőktől a befektetésre ajánlott adósosztályzatot, ami részben már tükröződik a jelenlegi piaci árazásokban is.
Elemzéseink azt mutatják, hogy a magyar eszközök már jóval kevésbé sérülékenyek a külső sokkokkal szemben, bár nem minden befektető van teljesen tudatában ennek. A folyamatosan csökkenő külső sérülékenység azt jelzi, hogy a külső piaci korrekció akár jó lehetőséget is adhat arra, hogy a befektetők növeljék magyar kockázati kitettségüket.
A hazai kamatfelár mértéke a lengyel mutatóhoz képest mind a helyi, mind a külső piacokon a legalacsonyabb szintre csökkent azóta, hogy az ország 2011-ben elveszítette a befektetésre ajánlott adósbesorolását. A kamatfelárakhoz képest alacsony adósosztályzatot a jelentős méretű állami és magánadóssághoz kapcsolódó külső sérülékenységgel, az intézményrendszeri változásokkal, illetve azzal lehetett magyarázni, hogy a nem konvencionális gazdaságpolitika aláásta az üzleti bizalmat.
2009 óta az ország egy jelentős mértékű mérlegalkalmazkodáson esett át, amely kihatott a növekedési teljesítményre, és az alacsony beruházási rátával megkérdőjelezte a növekedési modell húzóerőit. A beruházás és a fogyasztás utóbbi időben tapasztalható élénkülésének köszönhetően a növekedési előrejelzések javultak, miközben az államháztartási és külső mérleg stabil maradt, amely az államadósság és a külső adósság rátájának további csökkenését alapozza meg.
A potenciális külső, hazai és politikai sérülékenységi tényezőket figyelembe véve, az Institute of International Finance indexszámítása alapján Magyarország a legkevésbé sebezhető államok közé tartozik a feltörekvő piaci országok között. Az ország sérülékenységének fő elemét viszont továbbra is a 2004 és 2009 között felhalmozott külső adósságállomány jelenti. 2009 óta az ország jobban védett a külső sokkokkal szemben, köszönhetően a fizetési mérlegben tapasztalt alkalmazkodásnak és az EU-források növekvő beáramlásának.
A nettó külső pozícióban látható alkalmazkodást a bankszektor 2010-ben megkezdett adósságleépítése hajtotta. A mérlegalkalmazkodás eredményeképpen a bankokat ma már kisebb mértékű tőkeáttétel jellemzi, a magánszektor banki hiteleinek mértéke a GDP-hez viszonyítva a 2009-es 75 százalékáról 2014-re 53 százalékra csökkent. A nettó adósságkitettség terén tapasztalt kiigazítás mellett az ország devizaadósság-kitettsége 2009 óta jelentősen csökkent. A devizahitelesek kisegítését célzó számos program és a devizahitelek idei forintosítása hozzájárult ahhoz, hogy a háztartások devizaadóssága jelentősen csökkenjen.
A feszes költségvetési egyenleg pedig elősegíti az adósságcsökkentést. Az uniós túlzottdeficit-eljárás 2013-as megszüntetése óta a költségvetés helyzete stabil, ami elősegíti, hogy az államadósság mértéke fokozatosan csökkenjen. Bár a költségvetési kiigazítás minősége és az intézményrendszer széleskörű változásai az üzleti bizalom romlásához vezettek, nemrégiben pozitív retorikai fordulatot lehetett tapasztalni a kormányzat részéről a bankadó csökkentésére tett javaslattal. Véleményünk szerint a költségvetés erős helyzete ellenére a középtávú fiskális kilátások szempontjából kedvezőtlen lehet, hogy az államnak megnövekedett a szerepe a bank- és közműszektorban, ami növeli az esetleges fiskális kötelezettségvállalások kockázatát.
Ami a költségvetési politikát esetlegesen érintő politikai kockázatokat illeti, a kormány erős többséggel rendelkezik, és csak 2018 tavaszán lesz a következő parlamenti választás. Ez azt jelenti, hogy csekély annak a kockázata, hogy jelentősen változna a kormány gazdaságpolitikája, bár a radikális jobboldal, a Jobbik növekvő népszerűsége egy újabb kockázati tényező lehet.
A jelentős mérlegalkalmazkodás és a sorozatban megjelenő pozitív adatok után felmerülhet a kérdés, vajon a növekedési modell most egészségesebb-e. Nem vagyunk teljesen meggyőződve abban a tekintetben, hogy ez a helyzet. Miközben a javasolt bankadó-csökkentés fokozza azt a reményt, hogy a kormány piacbarátabb lesz, bizonyos szkepticizmus megmaradt a tekintetben, hogy ez az irányvonal fennmarad-e akkor is, ha a költségvetés helyzete romlik.
A beruházási adatok javulása jórészt az állami projekteknek köszönhető, míg a vállalati hitelezés – leszámítva az MNB kkv-hitelezési programját – negatív maradt. A külföldi tőke beáramlása 2009 óta főként a bankok feltőkésítésére korlátozódik. A negatív tőkebeáramlás, az alacsony szintű hitelezés és az üzleti környezet kiszámíthatóságával kapcsolatos aggályok még mindig kétségekre adnak okot a hosszú távú növekedési potenciállal kapcsolatban. Mindamellett a növekedés hazai húzóerői stabilabbak jelenleg, és a 2 százalékos átlagos éves növekedési ütem középtávon elérhetőnek tűnik.
Összességében úgy látjuk, hogy a javuló külső pozíció, az óvatos költségvetési politika, a valamelyest jobb növekedési kilátások és a mérséklet politikai kockázatok elősegíthetik az ország kockázati prémiumának tartós csökkenését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.