Öntisztuló ajánlattevők

Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság még június 5-én érvénytelenítette a Közgép Zrt. pályázatát a gönyűi kikötő fejlesztése kapcsán, így kizárták a közbeszerzésből. Az eljárásban kizárták az Ortacko Društvo Kompanija Stokić od Veliko Gradište céget is, bár ez a „részletkérdés” a sajtóban alig jelent meg. Pedig az eljárás során ez a cég volt, amelyik egy műszaki adatot – konkrétan azt, hogy az ajánlatkérő által igényelt hajók milyen nagyságú zárt fedélzettel rendelkeznek – a valóságtól eltérő módon szolgáltatott. A kizárásról szóló döntést a Közgép Zrt. megtámadta, ám a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította a hamis adatszolgáltatás tényét.

A hazai tapasztalatok alapján nem biztos, hogy a kizárt cég direkt módon hazudik, sőt az sem biztos, hogy nem elírás történik. Még az is elképzelhető, hogy a versenytársak veszik észre a hibát, és erre felhívják az ajánlatkérő figyelmét. Esetünkben a Közbeszerzési Döntőbizottság korábbi döntéseivel teljes mértékben összhangban kimondta, hogy „az ajánlatkérő a hamis adat közlését a kapacitást biztosító szervezet és a kérelmező vonatkozásában is jogszerűen mondta ki, figyelemmel arra, hogy a közbeszerzési eljárásban benyújtott iratokban a hamis adat tekintetében nem kizárólag a kapacitást biztosító szervezet nyilatkozott”. Az ajánlattevő tehát áttételesen felelős azért, amit alvállalkozói, kapacitást biztosító szervezetei nyilatkoznak. Hibázott az ajánlattevő, mert nem ment oda megmérni a hajót, hanem elhitte, amit az általa bevont szervezet mondott annak nagyságáról.

Valahol érezzük, hogy akár túlzás is lehet ilyen komolyan venni ajánlattevő felelősségét, hiszen ennyi erővel minden alvállalkozói nyilatkozatot nagyítóval kellene az ajánlattevőknek vizsgálniuk. És mégis, egy olyan túladminisztrált eljárásban, mint a közbeszerzés, ezeknek a nyilatkozatoknak jelentőségük van. Vitathatatlan: az eljárás során a cég olyan adatot közölt, ami nem volt igaz. Maga a szerb hajózási hatóság ipari, közlekedési és infrastrukturális minisztériuma nyilatkozott a kérdésben, és bukott el a Közgép ezen a vizsgán. Ha azonban arra gondolunk, hogy valójában egy olyan hiba áldozata a cég, amit lehetett volna javítani, akkor kellemetlen a helyzet, hiszen most évekig kiesik egy versenytárs a piacról. Helyét természetesen lesz, aki átveszi.

Van, aki úgy gondolja, nem szabadna, hogy ilyen részletkérdés miatt ki lehessen zárni egy meghatározó szereplőt. De ha arra gondolunk, hogy ha ezt elfogadjuk, akkor vajon hol a határ? Ha 5 centimétert néz el, akkor még beengedjük, de ha már 10-et, akkor nem? A füllentés nem kivételes a közbeszerzésben. Azt állítani, hogy egy termék mindent tud, még mindig egyszerűbb, mint az ellenkezőjét bebizonyítani. Ha a próbálkozás nem jön be, akkor is kicsi az esélye annak, hogy hamis adatszolgáltatás miatt kizárnak egy céget.

Ha túl sok múlik a kérdésen, akkor könnyű módot találni arra, hogy egy ajánlat azért legyen érvénytelen, mert hamis adatszolgáltatás történt. Erre már sok versenytárs ráébredt az európai piacon.

A megoldás a hatályos közbeszerzési irányelvekben az úgynevezett öntisztulás. Ha egy ajánlattevő képes bizonyítani, hogy már nem „rossz fiú”, törlik a fekete pontját. Indulhat mégis versenyeken, nem fog a továbbiakban kizáró ok hatálya alá tartozni. Fontos kérdés, hogy erről ki és milyen formában fog dönteni. A jelenlegi közbeszerzési törvénytervezet alapján, amely a parlament előtt van, várhatóan a Közbeszerzési Hatóság hatásköre lesz.

A joggyakorlat tehát még sehol nincs, az európai tapasztalatokat egyelőre dr. Hans-Joachim Prieß ismert közbeszerzési szakértő foglalta össze könyvében. Mivel szakcikkek alig állnak rendelkezésre, honnan tudjuk, mit kell ilyen helyzetben tenni? A választ magától Prieß-től kaptam meg egy, a Közgépéhez kísértetiesen hasonló hazai ügyben: ha az új irányelvi szabályok alapján a kizárt cég nyilatkozik arról, hogy a továbbiakban az érintett kapacitást biztosító szervezetet vagy alvállalkozót nem veszi igénybe, úgy valójában megtisztultnak tekinthető.

A probléma azonban nem ott van, ha kiderül a hamis adatszolgáltatás, hanem ott, amikor ezt a hibát piaci és politikai célokra próbáljuk felhasználni. Az öntisztulás szabálya ennek kíván gátat szabni. Kíváncsian várjuk, milyen sikerrel.