Öldöklő verseny zajlik a jó szakemberekért

Évek óta a járműipar húzza GDP-t. Hosszú távon lehet erre építeni?

– Jelenleg a jármű- és járműalkatrész-gyártás nagy szerepet tölt be Magyarország életében, sőt míg az ipari termelés volumene az elmúlt öt évben 25 százalékkal nőtt, addig az autóipar termelése megduplázódott. De ahhoz, hogy a járműipar ilyen mértékű szerepe megmaradhasson, folyamatosan új projekteket kell megszereznünk. Ehhez viszont versenyképeseknek kell lennünk.

Ezek szerint e téren nincs minden rendben.

– A versenyképesség kapcsán ma már az a kérdés, hogy hol lehet költséghatékonyan, a legjobb minőségben gyártani, és mindeközben hol állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségben az erőforrások. Márpedig ez utóbbiak Kelet-Európában is egyre szűkösebbek. Magyarország is ezzel szembesül, hisz a piac egyre gyorsabban „szívja fel” a mérnököket, illetve egyre kevesebb a kétkezi munkás. Ezekből fakadóan már ma projektek kerülhetnek veszélybe, aminek a problémáit nem ma, hanem évek múlva látjuk majd.

Nincs a rendszerben akkora tartalék, amely például megengedné a bérek emelését, és amelynek eredményeként itthon lehetne tartani a szakembereket?

– Az említett versenyhelyzetben is folyamatosan és nagymértékben emeljük a fizetéseket, de rövid távon nem leszünk képesek teljesen felzárkózni a nyugat-európai bérekhez. Tehát nem fogunk tudni ugyanannyit fizetni, mint azokban az országokban, ahová a munkaerő elvándorol. Így ha javítani akarjuk az ország megtartó képességét, akkor a béreken kívüli tényezőket is folyamatosan fejleszteni kell, valamint a társadalom szélesebb rétegeit kell a munkaerőpiacra bevonni.

Nehéz mérnököket idecsábítani, miközben a szakemberek körében nagy az elvándorlás?

– A teljes magyar termelő iparban nagyon erős fejvadászat folyik. A cégek egymástól próbálják elhalászni a legjobb szakembereiket. Mi is ezt tesszük, mint ahogy a többiek is próbálják elhappolni a jó szakembereket. Ennek pedig erős árfelhajtó hatása van, ami főleg a mérnöki szakmára igaz.

Csak a bérekkel van gond Magyarországon?

– Az oktatás színvonalát, minőségét is fejleszteni kell annak érdekében, hogy a szakemberek naprakész tudást kapjanak, megfelelő nyelvismerettel rendelkezzenek ahhoz, hogy a multinacionális környezetben is érvényesülni tudjanak. E téren a cégek, így mi is megtesszük a magunk részét – ha nem tennénk, valószínű, nem lennénk életképesek –, de az államnak is el kellene végeznie a rá háruló feladatokat. Az iparágunkban már több olyan gyártóról is hallottam, amelyeknek megfelelő erőforrás hiányában projekteket kellett visszaadniuk. Ez pedig idővel megmutatkozik a nemzeti össztermékben is.

Melyek azok az országok, ahol kedvezőbbek a feltételek a járműgyártó szektor számára?

– Románia a legnagyobb konkurenciánk. Ott a munkaerő költsége alacsonyabb, mint Magyarországon, miközben a szakképzés színvonala legalább olyan jó, mint nálunk. Mindeközben az ottani munkavállalók nagy része jellemzően jól beszél idegen nyelveket. A rendelkezésre álló munkaerő terén sem rosszabb a helyzet, mint Magyarországon.

Ön közelről ismeri a romániai viszonyokat, hisz egy időben ott volt gyárigazgató.

– Igen, és egészen eltérők a tapasztalataim. Ott engem kerestek meg a konszernünktől újabb és újabb projektekkel, Magyarországon fordított a helyzet. Itt nekem kell a megrendelések után mennem. Panaszra azonban nincs okom, mert itt is vannak sikereink.

Ebben a környezetben tudott-e növekedni a magyarországi cég?

– Az 1600 főt foglalkoztató budapesti telephelyünk árbevétele évről évre növekszik, azzal együtt, hogy a létszámot közel állandó szinten tartjuk. Bővülést a mérnöki állományban tervezünk, a fizikai munkatársaink számának további növelését a közeljövőben nem tervezzük, a hatékonyság javítása a célunk.

Az autóipart érintő különböző hatásokat hogyan tudja kezelni a beszállító ipar?

– Természetesen nem tudjuk kivédeni az autóipar üzleti mozgásait. A 2008-as gazdasági válság következtében mi is elveszítettük az árbevételünk harminc százalékát, de aztán három évvel később megdupláztuk a forgalmunkat. A Continental célja, hogy a jövő trendjeire fejlesszen ki termékeket, és azokat a rendszereket gyártsuk, amelyek meghatározzák a következő évtizedek közlekedését világszerte.

Melyek ezek a trendek?

– Az automatizált vezetés, az elektromos meghajtások, az informatikának az autóba történő integrálása, illetve a mobilitás elterjesztése ott, ahol nincs olyan gazdasági bőség, mint Európában vagy Észak-Amerikában.

Ezek közül melyekbe kapcsolódnak be?

– A budapesti gyárban az automatizált vezetési rendszerek, az elektromos meghajtások terén igyekszünk termékeket gyártani, és mivel ezek felfutó ágban vannak, egy esetleges negatív ciklusban is segíteni fognak nekünk abban, hogy megtartsuk az árbevételünket. Már 2010-től gyártjuk Budapesten a hibrid autók vezérlő elektronikáját, és a tavaly Európában legnagyobb darabszámban eladott elektromos meghajtású autó vezérlése is itt készül. Az automata vezetési rendszerekhez pedig évek óta gyártunk elektromos kormányvezérlőket, és a most induló új generációs fékvezérlő egységünk is alkalmas arra, hogy az automata meghajtású autók fékrendszereként működjön. Gyárunk három legnagyobb termékcsaládja támogatja az előbbi trendeket, így optimistán várjuk a jövőt.

Névjegy

Keszte Róbert 2014. január elseje óta tölti be a Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezető igazgatói pozícióját, közvetlenül pedig a budapesti gyárát irányítja. A szakember 2000-ben került a Continental-csoport budapesti egységéhez. Nemzetközi karrierjét 2006-ban és 2007-ben a cégcsoport romániai gyárában és nürnbergi központjában kezdte. Ezt követően ismét a budapesti gyárban látott el gyáregység-vezetői feladatokat, majd 2010-ben kinevezték a Continental temesvári telephelyének igazgatójává. Az ott eltöltött három évet követően tért vissza ismét Magyarországra.