A digitális átállásra fókuszál a Ringier Axel Springer

Másfél éve az egyesülés feltételeként Ringier AG és az Axel Springer SE értékesítette a magyarországi portfólió jelentős részét. A kevesebb lappal hogy teljesítenek itt?

– Elsősorban a netes megjelenésünkbe fektettünk be, 2015-ben megújítottuk a Blikk.hu-t. Ennek során felhasználtuk a lengyel piacon korábban szerzett tapasztalatainkat, az oldal átszabásakor sok elemet átvettünk a Fakt24 nevű oldalunktól. A megújulás részeként a PULS nevű új szerkesztőségi szoftverre tértünk át, amelyet lengyelországi technológiai központunkban, a DreamLabnál fejlesztettek ki. Lengyelországon kívül a Blikk volt az első termékünk, amelynél ezt az új szerkesztőségi rendszert elkezdtük használni, azóta már négy piacunkon összesen 22 milliónyi látogatót elérő site fut PULS-szal.

Korábban csak az egyes országok esetében törekedhettünk a működés optimalizálásra, de a tulajdonosi portfóliók integrálásával egy nagyobb régiót tudunk összefogni, a tudás- és a technológiamegosztás, központi fejlesztés– magyarán a multinacionális vállalatként történő működés – óriási versenyelőnyt jelent számunkra. Hisz a régión belül a hirdetés és a sales területén jellemzően ugyanazok a kérdések merülnek fel, az integrációnak köszönhetően azonban ezekre elég egyszer megoldást találnunk, mert az várhatóan a többi országban is működni fog. Így sok erőforrást tudunk felszabadítani az egyes egységeinknél.

A Ringier Axel Springer Magyarországnál a digitális üzletágunk növekedésére fókuszálunk. Megvásároltuk a Profession.hu-t, a céggel nagyon elégedettek vagyunk, ma már magyarországi nyereségünk 40-45 százalékát a digitális platformok termelik, az arányt pedig tovább szeretnénk növelni. Ez nem azt jelenti, hogy lemondanánk a nyomtatott termékekről, de nem számítunk rá, hogy hirtelen megfordul a példányszámok csökkenő trendje – az olvasói szokások megállíthatatlanul változnak. A világon mindenütt vége a nyomtatott sajtó aranykorának, de hiszünk benne, hogy még egy hosszú „ezüstkor” vár rá.

Miért, mit gondol, mennyi ideje van még a nyomtatott sajtónak?

– Nem bocsátkoznék találgatásokba, de nyomtatott sajtó egészen addig létezni fog a világban, amíg az általa kínált tartalom megfelel az olvasói szokásoknak és érdeklődésnek. A kiadóknak meg kell erősíteniük digitális lábukat, válaszolniuk kell a változó olvasási szokásokra. Meg kell érteniük a technológia működését. A médiatermékek előállítóinak a jövőben nem kizárólag klasszikus kiadóként, hanem technológiai vállalkozásként kell gondolkozniuk. Mi is kiadtuk a jelszót: digital first, „első a net”. A végén persze minden a minőségi újságírásról szól, de alkalmazkodni kell a különböző platformokhoz.

Milyen szerepet játszik ebben a Facebook?

– A közösségi média jelentős forgalomgeneráló a netes újságoknak, a kiadóknak életbe vágó, hogy ebben a szegmensben erős verseny alakuljon ki. A közösségi média ma leginkább a Facebookot jelenti. Szerencsére vannak más szereplők is, mint például a Snapchat, a Twitter vagy az Apple News, melyek megerősödése a kiadók szempontjából fontos lenne. A Facebook ugyanis most túl komoly erőfölényből tud tárgyalni – szerencsére ezzel az erőfölényével még nem él, fair módon szolgálja ki a vásárlókat.
Említette, hogy bevételeik nagy részét már a digitális üzletág termeli.

Bevételeik mekkora hányada jön az online szegmensből?

– Amikor 2010-ben egyesítettük az Axel Springer- és a Ringier-portfóliót, a nyomtatott lapjaink mindenütt piacvezetők voltak, ám a digitális lábuk meglehetősen gyenge volt. A bevételeink mindössze öt százaléka származott a netről, nyereségünk meg semmi, az üzletág veszteséget termelt. Annyira túlsúlyos volt a nyomtatott részleg a portfólión belül, hogy miközben csökkentek a példányszámok, és tüzet kellett oltani, a további digitális fejlesztéseket hanyagolták leginkább. Változtatnunk kellett ezen a hozzáálláson. Mivel nem volt kellő digitális tapasztalat a csoporton belül, ezt akvizíciók útján szereztük meg, több piacvezető portált is felvásároltunk a kelet-közép-európai régióban – így know-how-ra és webes kultúrára is szert tettünk.

Ennek köszönhetően bevételeink 40 százaléka, az EBITDA-eredményünknek pedig a 60 százaléka már a digitális szegmensből származik. Most, hogy ennyire nagy súlya lett a digitálisnak, a menedzsment figyelme is elsősorban ide összpontosul. Csehországban például, ahol nem láttunk rá esélyt, hogy akár akvizícióval, akár organikus úton jelentős szereplői legyünk az online piacnak, inkább eladtuk ottani vállalkozásainkat, és teljesen kivonultunk a piacról.

Kész a portfólió? Várhatók még benne változások?

– Sohasem lesz kész, a vásárlások szerves részét kell hogy képezzék az üzleti stratégiának. A piac ugyanis gyorsan változik, és ha organikusan nem tudunk növekedni egy fontos területen, akkor az akvizíció a megoldás.

Milyen akvizíciókban gondolkoznak most?

– Az apróhirdetési oldalakban sok fantáziát látunk. Bár historikusan ez a fajta tartalom a nyomtatott lapokhoz tartozott, a printkiadók lemaradtak a trendről, és az on­line piacot más vállalatok szerezték meg. Pedig ezeknek az oldalaknak nemcsak kitűnő a nyereségtermelő képességük, hanem igen komoly szinergiáik lehetnek az újságíró által előállított tartalommal.

Magyarországon lehetnek akvizíciós célpontjaik?

– Az apróhirdetési oldalak mellett folyamatosan figyeljük a digitális piac többi részét is, érdekes befektetések után kutatva.