CSOK, NOK, NTP, áfa. E rövidítések fémjelzik, milyen látványos erőfeszítéseket tesz a kormány, illetve több állami intézmény, hogy pótolja az idén gyérebben csöpögő uniós pénzcsapok gazdaságélénkítő hatásait. Ám mintha a harmadik Orbán-kabinet ugyanabból a kottából játszana, mint az első, mely már a ciklusa félidejében, két évvel a 2002. tavaszi országgyűlési választások előtt népszerű intézkedésekkel kampányolt. Csak annak, aki valami csoda folytán ne emlékezne: például rendkívül nagyvonalú állami támogatással tette lehetővé a bankoknak, hogy olcsó lakáshiteleket nyújtsanak a választásra jogosultaknak.
A négy rövidítés közül eddig egyedüliként ismert áfa mérséklésétől Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke a pozíciójához passzoló optimizmussal azt várja, hogy az ideinek akár a duplájára nőhet a felépített lakások száma – minő meglepetés – 2018-ban. Ám az e lépéstől üzletileg nem függők úgy vélik, az áfacsökkentés elsősorban a beruházók pénzügyi mozgásterét növeli, a keresletet viszont csak akkor ösztönözné, ha a lakásárak lényegesen lejjebb mennének, aminek a valószínűsége azonban ma minimálisnak tűnik. Valódi keresletösztönző hatása lehet ugyanakkor a CSOK-nak, azaz a családi otthonteremtési kedvezménynek, ez áll leginkább párhuzamban a 2000-es állami támogatásos lakáshitelprogrammal. Ám pozitív hatásának mértéke kérdéses, mivel félő, az állami támogatást majdnem annullálja a lakásárak emelkedése.
A bizonytalanságot a CSOK-ot kezdeményező kormány csökkenthetné. Csakhogy az intézkedéseit megalapozó hatástanulmányt a mai napig nem osztotta meg a nyilvánossággal, noha egy szocialista képviselő kérdésére a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt állította, készült ilyen, több forgatókönyvet is megvizsgáltak. Kétséget ébreszt azonban, hogy a CSOK feltételeit a program bejelentését követően sorra finomítgatják. Azt követően például, hogy a Világgazdaság rámutatott, régebbi mulasztásai miatt akár több százezer család is eleshet a CSOK-hoz kapcsolt kedvezményes kölcsöntől, jött a hír, hogy fél tucat ponton is módosítják a feltételeket. Többek között az egy- és kétgyermekes családok is igénybe vehetik a támogatást, akkor is, ha van másik ingatlanjuk. Amit nem lehet másként értelmezni, mint a kieső kör pótlására tett intézkedésként.
Akkor is déja vu érzése támadhat az embernek, ha megnézi a Költségvetési Felelősségi Intézet számításait. Azok szerint ugyanis a CSOK 2020-ra nettó módon 110 milliárd forinttal ronthatja az egyenleget, miközben hosszú távon növelheti az államadósságot is. Márpedig még nagyon is friss és milliók számára fájó emlék, hogy az első Orbán-kormány nagyvonalú adakozását a forinthiteles kedvezmények visszavágásával korrigálta a költségvetés elszaladásától tartó Medgyessy-kabinet, aminek kézenfekvő alternatívájaként rukkoltak elő a bankok az akkor olcsó és kockázatmentesnek tűnő devizahitelekkel.
Az meg végképp érthetetlen, miért van szükség a NOK-ra, vagyis a nemzeti otthonteremtési közösségre, miért kell konkurenciát teremteni a válság óta szinte egyedüliként töretlenül jól működő, például a lakosságot hitelekkel ellátni képes lakás-takarékpénztáraknak. Nem meggyőző az ötletgazda Rogán Antal érvelése, miszerint elfogadhatatlan, hogy az emberek nem veszik ki a pénzt a lakástakarékokból, amikor felfelé megy a gazdaság, épülnek az új otthonok, kvázi van mire elkölteniük a megtakarításaikat.
Meglehet persze, a verseny nem is az élénkítőprogramok, hanem az azokat előterjesztő kormányzati illetékesek között folyik azért, hogy ki legyen a dudás a gazdaságpolitikában. Márpedig elnézve, hogy a Matolcsy György által elnökölt MNB – az NHP-t kivezető növekedéstámogató programmal, az NTP-vel –, a Szijjártó Péter alá tartozó Eximbank a profiljától idegen belföldi hitelezéssel, valamint a Lázár János égisze alatt lévő MFB egyaránt a kis- és középvállalkozások finanszírozásán keresztül akar lökést adni a magyar gazdaságnak, akkor Rogánon kívül a tótumfaktum szerepére bőven látszódik más jelentkező is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.