BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Budapest

András Krisztina: Megtérülő beruházás lehet az olimpia

2016.03.09., szerda 05:00

A természeti környezetben és az ebbe ágyazott társadalmakban, régiókban és nemzetekben számos társadalmi, gazdasági, politikai és gazdaságpolitikai változásnak, átrendeződésnek lehetünk tanúi. Az ezekben való helytállás, a jövőképesség, jövőbeli versenyképesség elengedhetetlen feltételei a különböző entitások fittsége, alkalmazkodóképessége, illetve annak megtartása, fejlesztése, növelése. Ehhez nagyon fontos az emberek kellő felkészültsége, szellemi, lelki és testi kondíciója. Ahogyan az üzleti szféra egységei, a vállalatok igyekeznek jól felmérni az aktuális belső adottságaikat, illetve külső környezeti lehetőségeiket, fenyegetéseiket, és igyekeznek előre jelezni az azokban bekövetkező változásokat, úgy van szüksége egy országnak is olyan nemzetfejlesztő stratégiára, amely a társadalom érdekeinek minél teljesebb körét képes szolgálni, és tud olyan célokat megjelölni és kitűzni, amelyekkel minél többen tudunk egyetérteni, és akarunk értük tenni. Ilyen lehet akár a budapesti olimpia rendezése is. A nyári játékok magyarországi rendezési lehetősége kapcsán érdemes két évvel visszamennünk az időben.

A nyári olimpiai játékok és – a rendezés szempontjából ehhez kapcsolódó – a paralimpiai játékok eseménytulajdonosa, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 127. közgyűlése 2014. december 8-án Monacóban elfogadta az „Olympic Agenda 2020” pályázati és rendezési reformtervét, amelyben az olimpiai mozgalom és eszme megújítását, korábbi elveihez való visszatérését tűzte ki célul. Az Agenda 2020-at az érintettek a gazdaságos olimpia programjaként is szokták említeni. E szerint a NOB a jövőben gazdaságos, a fenntartható fejlődést segítő, megtérülő olimpiák megvalósulását támogatja, lehetőséget adva ezzel a kisebb méretű városoknak és – kisebb országméret esetében – a nemzeti olimpia megvalósulásának.

A Budapest 2024-es projektre, azaz arra a hivatalos szándékra, hogy a város versenyre kel a XXXIII. nyári olimpiai játékok és a XVII. nyári paralimpiai játékok megrendezésére, úgy kell tekinteni, mintegy a társadalomnak, annak alrendszereinek és az egyéneknek a jövőképességét biztosító, nemzetfejlesztő tervére. Stratégiailag komplex és mind földrajzi, mind időben kiterjedt hatásokat kiváltó ilyen események a különböző sport-, illetve kulturális rendezvények, világkiállítások, mindezek közül talán leginkább a nyári játékok és a hozzá kapcsolódó paralimpiai játékok.

A nemzetközi tanácsadó cégek hatásvizsgálatai egyfajta beruházásgazdaságossági tanulmányokként értelmezhetők, amelyek számszerűen mutatják ki ezen rendezvények gazdasági hatásait, illetve felvázolják a társadalmi hatások körét is. A számítások – különböző jövőre vonatkozó makrogazdasági és egyéb feltételezések mellett – a várható pénzáramok kockázatot tükröző diszkontráták segítségével a jelenben vetik össze a ráfordított kiadásokat a diszkontált pénzáramokkal, vizsgálva, hogy történt-e értéknövekedés. Ezek a hatékonysági vizsgálatok azonban számos korláttal jellemezhetők, amelyek közül most kiemelendő a hatások széles volta és az, hogy ezek nagy része nehezen számszerűsíthető. Márpedig a valós megtérülés gyakorta ezekben rejlik.

Ugyanakkor itt a siker értelmezése elválasztható attól, hogy milyen döntés születik 2017 szeptemberében Limában. Ha ez a nemzet megvalósítja mindazon fejlesztési tervét, ami a különböző közlekedési, infrastrukturális, létesítmény- (és benne sportlétesítmény-), továbbá turisztikai, városrendezési terveiben megvan, valamint a jövő generációi iránti felelősséggel és átláthatóan használja fel a nemzeti, a regionális forrásokat, valamint e mellé állítva az üzleti szféra tervezett beruházásait, akkor egy olyan, saját régiójában is kiemelkedő versenyképességen alapuló jövőképesség alapjait teszi le, ami számszerűsíthetetlenül biztosítja az ország számára a megtérülést, és alkalmassá válik annak újjáélesztésére, revitalizálására, új alapokra helyezésére. Ugyanakkor mindez időben előrehozottan stratégiai gondolkodást kínál a 2020-ig még kiemelkedő nagyságrendben országunkba érkező európai uniós forrásoknak, azok olyan formában történő elköltésének, ami a jövőbeni növekedés valós, hosszú távon fenntartható alapjait adhatják, és raknak le biztos alapot a régió és a régión belüli jövőképességnek és versenyképességnek. Mindezek által nemzetünk már önmagában is nyertessé válik. Ennek a koronáját a limai döntés jelentheti, ha a 2024. évi játékok helyszínéül Budapestet választják.

A témában megjelent korábbi írásaink itt olvashatóak.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.