A közelmúlt és a közeljövő budapesti nagyberuházásai – a Széll Kálmán tér felújítása, a Városliget-projekt vagy éppen a vizes világbajnokságra való felkészülés – kapcsán sok szó esik a zöldterületekről vagy azok hiányáról, a kivágni vagy telepíteni tervezett fák számáról. Kevesebbet hallunk ugyanakkor a városfejlesztés másik irányáról, az okos városról. Az „okos projektekben” a digitális forradalom vívmányait, a nagy mennyiségű adat, a „big data” akár valós idejű feldolgozását is lehetővé tevő alkalmazásokat felhasználva kínálnak olyan szolgáltatásokat, amelyek élhetőbbé teszik a városokat.
Budapest ezen a téren le van maradva, annak ellenére, hogy már működik néhány, ebbe a kategóriába sorolható szolgáltatás. Ilyen például a tömegközlekedés adatait feldolgozó és megjelenítő Futár utastájékoztatási rendszer vagy – többek között – a legtöbb városlakó számára a közterületi parkolási díjak mobilfizetéssel történő kiegyenlítéséről ismert nemzeti mobilfizetési rendszer.
Az adatok folyamatos, valós idejű monitorozása hozzájárul egy élhetőbb város kialakításához. Ennek eredménye egy olyan újgenerációs elektronikus parkolási rendszerben is alkalmazható lenne, amelyben a díjakat valós idejű adatok alapján, központilag határoznák meg. Az okos fejlesztés természetesen a parkolóhelyet gyakran reménytelenül kereső autóvezetőket is segítené: az adatok feldolgozásával valós idejű képet kapunk a parkolók foglaltságáról, így lehetővé válik az is, hogy a szabad helyekre vezessék a sofőröket.
Egy modern informatikai platform döntéstámogatási, szimulációs képessége – akár a közlekedés „okosítása” – természetesen nem merül ki a parkolási gondok enyhítésében, bár ez korántsem elhanyagolható eredmény lenne.
A már említett Futár és a bevezetés előtt álló elektronikus jegyrendszer utasszámokról és utasáramlásról szóló adatai alapján például azt is meg lehet állapítani, hogy milyen eseményekkel függ össze az utaslétszám változása az egyes járatokon, vagy azt, hogy milyen kapcsolat van a menetrendi pontosság és az utaslétszám között. Mérhetővé válna például az is, hogy egy komolyabb építkezés (például a Blaha Lujza tér felújítása) alternatív útvonalra vagy pedig más közlekedési eszközre tereli-e az utasokat. Ezeknek az információknak a birtokában a közösségi közlekedés hatékonyabbá, gazdaságosabbá, kiszámíthatóbbá tehető.
Azok a fejlesztések, amelyek Budapesten még csupán pilot projektek formájában vagy tervekben léteznek, a világ számos városában már megvalósultak. Montrealban például egy mobilalkalmazás segítségével a kiskereskedelmi egységeket kapcsolták össze a környékükön – buszon, metrón vagy taxival – utazókkal. Az üzletek ezt kihasználva személyre szabott ajánlatokkal bombázhatták az utasokat, aminek köszönhetően a forgalmuk jelentős mértékben emelkedett. Üzemeltetői oldalról is növelhető a hatékonyság: az egyik olasz vasúttársaságnál olyan karbantartási rendszert alakítottak ki, amelynek köszönhetően a mozdonyok, kocsik meghibásodását képesek előre jelezni, figyelembe véve a historikus adatokat, a futási teljesítményeket és bejövő szenzor adatokat. Becslések szerint ez közel 10-15 százalékos költségcsökkenést eredményezett. A modern megoldások közös jellemzője ugyanis, hogy nemcsak költséget csökkent, hanem növeli a felhasználók, városlakók kényelemérzetét. Szerintem erre Budapestnek (is) nagy szüksége van. Az okos megoldások éppúgy hozzájárulnak ahhoz, hogy egy város élhetőbb legyen, mint a parkok nagysága. A megvalósításukhoz ráadásul egyetlen fát sem kell kivágnunk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.