A spanyol országgyűlési választásokon egyetlen politikai párt sem szerezte meg a kormányalakításhoz szükséges parlamenti mandátumok abszolút többségét, amihez 176 szék kellett volna. A voksolást a Spanyol Néppárt nyerte meg a szavazatok 33 százalékával (137 mandátum), míg a második helyen a Spanyol Szocialista Munkáspárt 4,4 millió szavazattal (85 mandátummal) a legnagyobb ellenzéki erőként jutott be a parlamentbe.
Az Unidos-Podemos a szavazatok 21,1 százalékával (71 mandátum) harmadik helyen végzett, s a centrista politikai erő, a Ciudadanos az elmúlt évek egyik legrosszabb választási eredményét érte el. Míg az Albert Rivera vezette párt tavaly december 20-án a szavazatok csaknem 14 százalékával 40 képviselői mandátumot szerzett, addig a június végi országgyűlési választásokon nyolccal kevesebb mandátummal és a szavazatok 13,05 százalékával a negyedik politikai erőként került be a képviselőházba. A választási eredmények alapján megállapítható, hogy a Spanyol Néppárt a Ciudadanosszal együtt 169 mandátummal sem tud kormányt alakítani, csakúgy mint a PSOE és a radikális, baloldali Unidos-Podemos koalíciója. Utóbbi két párt összesen csak 156 mandátummal rendelkezik.
A június végén tartott parlamenti választások miatt kialakult politikai patthelyzet és az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését eldöntő népszavazás messzemenő következményekkel jár az ibériai ország nemzetgazdaságára nézve. A Banco de Espana, vagyis a jegybank szerint Spanyolország „a politikai bizonytalanság és az új választások eredményeként a kormányalakítási tárgyalások elhúzódása miatt elmaradhatnak az ország versenyképességének javítását szolgáló átfogó szerkezeti reformok”. Tisztázatlan kérdés, hogy teljesül-e az idei évre tervezett 3,6 százalékos költségvetési hiánycél.
A spanyol jegybank szerint az államháztartási hiány idén várhatóan a bruttó hazai termék 4,1 százaléka körül alakul, és legkorábban csak 2018-ra sikerül teljesíteni a 3 százalékos maastrichti referenciaszintet. Tekintettel a világgazdaságban tapasztalható bizonytalansági tényezőkre és a Nagy-Britannia európai uniós tagsága kapcsán rendezett népszavazás miatt a spanyol gazdaság növekedése idén várhatóan 2,7, jövőre pedig 2,3 százalék körül alakul. A Banco de Espana jelentésében rámutat, hogy a délnyugat-európai állam makrogazdasági helyzetének javulása a végrehajtandó strukturális reformok eredményességétől függ.
Végül a spanyol gazdaság növekedési kilátásait jelentős mértékben befolyásolja a brit európai uniós tagságról rendezett népszavazás és annak következményei. A két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak fontosságát mutatja, hogy 2015-ben a spanyol áru- és szolgáltatásexport a szigetország piacán az ibériai ország bruttó hazai termékének 2,7 százalékát tette ki. Fontos szempont a külföldi befektetések terén a két ország egymásrautaltsága, mivel Nagy-Britannia az ötödik legnagyobb befektető Spanyolországban, a délnyugat-európai állam pedig a hatodik legnagyobb beruházó a szigetországban. Az Egyesült Királyságak az integrációs szervezetből való kiválása tehát Spanyolországot a szigetországban történt közvetlen beruházásai és szerteágazó pénzügyi kapcsolatai következtében – elsősorban a telekommunikációs szektorban és a kereskedelmi bankok terén megmutatkozó erős spanyol jelenlét miatt – rendkívül érzékenyen érinti. A pénzügyek mellett az ingatlanszektor és a turizmus fogja leginkább megérezni a brit kilépés súlyos következményeit. Az elmúlt időszakban a spanyolországi ingatlanok 21 százalékát brit állampolgárok vásárolták meg, de a font árfolyamának gyengülése miatt valószínűleg csökkenni fog a kereslet az ingatlanok iránt, s jelentősen megdrágulnak majd a brit állampolgárok spanyolországi utazásainak költségei.
A Nagy-Britannia uniós kilépéséről rendezett népszavazás kedvezőtlen hatásai a nemzetközi pénzpiacokon is érezhetők. A legtöbb európai értéktőzsde a népszavazás eredményét követően múlt pénteken erőteljesen visszaesett, a legnagyobb mértékű visszaesést (12,35 százalékos) azonban a madridi IBEX szenvedte el. A népszavazás eredményeként pedig jelentős mértékben emelkedtek a dél-európai perifériaállamok (Görögország, Olaszország, Spanyolország és Portugália) országkockázati mutatói. Spanyolország esetében az országkockázati mutató 60 bázispont alatti szintről bázisponttal 170 közelébe emelkedett. Az adatok azt mutatják, hogy az országgyűlési választások által teremtett politikai patthelyzetből és a Nagy-Britannia európai uniós tagsága kapcsán rendezett népszavazás miatt előállt bizonytalanságból csak egy széles körű összefogással, valamennyi spanyol politikai erő közötti kompromisszumos megállapodással lehet kikerülni.
A két nagy politikai erőnek, a Spanyol Néppártnak és a Spanyol Szocialista Munkáspártnak félre kell tennie politikai érdekellentéteit, és felelős politikai pártokként, a stabil parlamenti többség kialakítása érdekében több évre szóló megállapodást kellene kötniük az országot érintő legfontosabb kérdésekben (ilyen a választási rendszer megreformálása, a munkaerő-piaci reformok további folytatása vagy éppen Katalónia kérdésének rendezése). E kompromisszumos megállapodás egyben garanciát jelenthet arra, hogy a két párt politikai téren elkötelezze magát a kormányzati stabilitás, gazdaságilag pedig a szerkezeti reformok további folytatása mellett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.