Az Egyesült Királyság 17,4 millió szavazójának megvalósult egy álma: az Európai Unióból való kiválásról szóló népszavazás során 1,3 millió szavazatnyi többséggel felülbírálták a kormány álláspontját. Bár az eredmény meglepő lehet, a rövid távú következmények egyáltalán nem azok: a Brexit győz, de mindenki veszít. A hosszabb távú fejlemények pedig ahhoz hasonlíthatók, mint mikor lekapcsolt lámpával behajtunk egy hosszú, sötét alagútba – márpedig az ilyesmit csak a politikai adrenalinfüggők élvezik.
A rövid távú gazdasági hatás ikerdeficitben fog megnyilvánulni: a font az egy évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva 15 százalékkal gyengült a dollárhoz és csaknem ugyanennyivel az euróhoz képest, úgyhogy a kiigazításra nem kell sokat várni. A ciklikus fiskális helyzet azonban innentől csak romlani fog, ahogy csökken a GDP, ezért – ha a folyó fizetési mérleg nem javul – a szigetország valutájára további nyomás helyeződik.
A kötvénypiac kilátásai szintén romlottak. Bár az új költségvetésre csak jövő év ilyenkorra számítok – és George Osborne pénzügyminiszter korábban már utalt arra, hogy ha bekövetkezik a Brexit, akkor további takarékossági intézkedések várhatók –, mégis nagy a valószínűsége annak, hogy a strukturális kiadások még a jobboldali Brexit-hívők alatt is nőni fognak, tekintettel a brit állami egészségügyi szolgálat, a National Health Service-nek tett ígéretekre és az Észak-Angliában uralkodó általános csalódottságra.
Immár a technikai recesszió sem kizárt. Bár egy deviza versenyképességének javulása általában az export fellendüléséhez és az import csökkenéséhez vezet, a „J-görbe”-hatás eleinte mindig nyomás alá helyezi a kereskedelmi mérleget, vagyis az export fontban kifejezett értéke csökken, az importé viszont inflálódik. A fentieken kívül csökken az üzleti és építőipari beruházások volumene. A folyó fizetési mérlegnek és a számottevő idegen devizában fennálló pozícióknak jót tesz a hazai pénznem gyengülése, ami javuló vállalati nyereségekben és a megtakarítási ráta növekedésében nyilvánul meg.
Ahhoz azonban, hogy a belföldi kereslet egyensúlya teljesen helyreálljon, a háztartások megtakarítási rátájának nőnie és/vagy a reáljövedelemnek és a foglalkoztatottságnak csökkennie kell. A hangulat – vagyis a zajos válástól és az EU szétesésétől való félelem – nagyobb szerepet játszana az elhúzódó recesszió kialakulásában, mint a vegytiszta közgazdasági folyamatok. Az Egyesült Királyságban már évek óta alacsony a beruházások volumene és a termelékenység is, és egy ideje a gyártóipar is leszálló ágban van, ezért igazán nem mondható, hogy egy esetleges kedvezőtlen ciklus egyedül a Brexit miatt következne be. A pénzügyi szolgáltatások és az építőipar terén csökkenő foglalkoztatottság (jelenleg e két ágazatban 440 ezer, illetve 2,3 millió állás van közvetlen veszélyben) szintén aggodalomra ad okot. Pozitívum viszont, hogy a font gyengülése miatt javulhat a termelők és az exportőrök jövedelmezősége, ami idővel befektetőket is vonzhat.
A népszavazás eredményét bizonyára több fronton is támadni fogják – túl alacsony volt a részvételi arány, legyen a parlamenté az utolsó szó, stb. –, és már megindult a kampány egy újabb népszavazásért is, melyről ismét parlamenti vitát kell majd nyitni. Bár az elég valószínűtlen, hogy az idei felkavaró eredmény után az Egyesült Királyságban újabb népszavazást írnának ki ez ügyben, a kezdeményezés mégis kiskaput nyit a kilépés megtorpedózása előtt, mivel az Egyesült Királyságban a népszavazásoknak nincs alkotmányos hatásuk, és az eredmény végrehajtása nem kötelező. Mi több, a skót szavazók 62 százaléka a bennmaradásra voksolt, így Nicola Sturgeon miniszterelnök nem vesztegette az időt, és gyorsan bejelentette, hogy Skócia akár egy második skót népszavazással is megvédi az EU-ban őt megillető helyét. Egy újabb népszavazás Skóciának az Egyesült Királyságból való kiválásáról rövid távon nem valószínű, de a fenyegetés ettől még hihetően hangzik.
A skótok érdekei ezért kulcsszerepet játszanak majd a közelgő EU-s tárgyalásokon, és némileg elcsendesíthetik a Brexit angol híveit. Nagyjából ugyanez mondható el Észak-Írországról is, bár az ő politikusaik nem olyan tettrekészek, mint a Skót Nemzeti Párt. A skótok álláspontja a kilépési tárgyalások során taktikai előnyhöz juttatja az EU-t az Egyesült Királysággal szemben, bár ennek az előnynek a kihasználását nem egyszerűsíti le a Spanyolországban napirenden lévő katalán függetlenség ügye és a spanyolok által Gibraltárral kapcsolatban bejelentet igény sem.
A legnagyobb fejfájást jelenleg az Olaszország kétkamarás parlamenti rendszeréről októberben tartandó népszavazás okozza, melynek eredménye alkotmányosan kötelező érvényű lesz. Mivel a reform a jelenlegi miniszterelnök, Matteo Renzi legfontosabb projektje, az antietatista 5 Csillag Mozgalom (M5S) a népszavazás „meghekkelésére” és a kormány ellen fordítására törekszik. Az ennek nyomán kiírt új választás hatására az M5S hatalomra juthatna, bár az alkotmány megreformálása nélkül, és ugyanúgy bebetonozódna az olasz politikai rendszerbe, ahogy Renzi. Így viszont meglehetősen valószínűtlenné válna egy EU-ellenes népszavazás felvetése. Ennek ellenére mindennek destabilizáló hatása lenne, mivel az Egyesült Királyságtól eltérően az olaszországi problémákat magas államadósság és gyenge bankrendszer is súlyosbítja.
Nem felejthetjük el, hogy a franciákhoz hasonlóan a hollandok is kudarcra ítélt Európai Alkotmány ellen szavaztak 2005-ben, és a holland kormánynak népszavazást kell majd tartania a kilépés vagy bennmaradás kérdéséről, ha összegyűlt a 300 ezer aláírás, ami előbb-utóbb bizonnyal bekövetkezik majd. Mindez azt jelenti, hogy az eurózónára jelenleg Hollandia, az Európai Központi Bank oszlopos tagja és a közös valuta egyik legelső bevezetője jelenti a legnagyobb veszélyt.
A népszavazás eredménye nemcsak az Egyesült Királyságban vezetett bizonytalansághoz, és okozhat már rövid távon technikai recessziót, hanem Európa más országaiban is felszíthatja az antietatista hangulatot, több helyen is sor kerülhet a bennmaradásról szóló népszavazásra, ami komoly piaci aggodalmakat okoz majd az előttünk álló hónapokban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.