MARK: Több előny, mint költség

A bankok mérlegében közel tíz éve beragadt nem teljesítő eszközök a válság legnyilvánvalóbb örökségének számítanak Európában. A mai napig azon dolgoznak uniós szinten, hogy miként lehetne ezt a megoldatlan problémát kezelni. Beavatkozás persze történt, amikor egyes tagállamokban égett a ház, és a pénzügyi rendszer egészét fenyegették a bedőlt hitelek. A jelen helyzet azonban más, a nem teljesítő hitelek nem veszélyeztetik ugyanis a bankrendszerek fizetőképességét, ugyanakkor visszafogják az aktivitásukat. Könnyű belátni, hogy ha a beteg nincs életveszélyben, de nem egészséges, akkor nem tud megfelelően dolgozni, márpedig egy bankrendszer nem egészséges, ha tele van problémás hitelekkel.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már 2014 elején felismerte, hogy a nem teljesítő hitelek problémáját célzott, határozott és innovatív lépésekkel kell kezelni, akkor is, ha az a bankrendszer működését nem veszélyeztette Magyarországon sem. Akkor már hat év telt el a válság kitörése óta, a problémás vállalati hitelek aránya azonban változatlanul 20 százalék felett volt, miközben a portfóliótisztítás piaca gyakorlatilag nem létezett. A gond a kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódó eszközökben koncentrálódott, ahol az állomány fele problémásnak volt minősíthető, ezáltal pedig a problémás vállalati hitelállomány közel fele volt kereskedelmi ingatlanokhoz köthető. Ilyen célzott intézkedés volt a problémás kereskedelmiingatlan-kitettségekre vonatkozó rendszerkockázati tőkepuffer bevezetésének kezdeményezése, valamint egy nagybank szanálása során leválasztásra kerülő rossz portfólió.

Ezenfelül ilyen intézkedés volt a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt. (MARK Zrt.) felállítása is a svájci jegybank példája alapján. A MARK Zrt. keresleti oldalról katalizálta a piacot. Egyrészről a magyar piacra terelte a figyelmet, érdemben növelve a keresletet a magyar nem teljesítő eszközök iránt a befektetők körében, másrészről, látva a jegybank erőfeszítéseit, a hazai bankok számára is egyértelművé vált, hogy nem tudják és nem is érdemes tovább halogatni az érdemi portfóliótisztítást. Ebben nemcsak annak volt szerepe, hogy Magyarországon történik valami, szemben más piacokkal, de növekedett a transzparencia is a piacon. A MARK elindulásával ugyanis javult az információ minősége is, valamint felépült a kellő szolgáltatási kapacitás, amely kulcsfontosságú ezen a piacon a komoly befektetői érdeklődéshez.

Az eredmények látványosak. A jegybank célzott intézkedései nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalati nem teljesítő hitelek aránya a 2015. év eleji 23 százalékról 2016 végére 11 százalékra csökkent, míg a nem teljesítő kereskedelmiingatlan-hitelek esetében a korábbi 48 százalékról 24 százalékra csökkent az arány, amely ma már alacsony szintnek tekinthető. Több jelentős portfólió, illetve több nagyobb követelés eladására is sor került 2015 végétől kezdve.

Mindezzel párhuzamosan a globális folyamatok is segítenek, hiszen a tartósan rekordalacsony kamatkörnyezet miatt rendkívüli érdeklődés alakult ki a magas hozamot kínáló eszközök iránt. A problémás eszközök kezelése pedig tipikusan ilyen eszközcsoport a kockázatok miatt. Ennek fényében a problémás eszközök kitisztulása a piac által vezérelve is gyorsan megvalósulhat. A Magyar Nemzeti Bank már a MARK Zrt. indulásakor egyértelművé tette, majd azóta többször megerősítette, hogy átmenetileg avatkozik be a piacon, és megfelelő időben üzleti alapúvá fogja formálni a társaságot. A kialakult kedvező piaci körülmények meg lehetőséget adtak a privatizációra, ahol a MARK Zrt. magántulajdonban is tovább tudja támogatni a portfóliótisztítást, sőt segíteni, hogy a múlt ne ismétlődhessen meg, és ne halmozódjanak fel újra a bankok mérlegében beragadt nem teljesítő kereskedelmiingatlan-eszközök.

Végezetül érdemes kitérni a MARK árazására, ugyanis több cikk jelent meg ezzel kapcsolatban. A MARK Zrt. európai precedenst teremtett az Európai Bizottság által jóváhagyott árazási módszertanával, ahol a bizottság is elismerte, hogy a MARK árazása egy friss piaci tranzakción alapuló, szofisztikált módszertan. Éppen azért tartott több mint egy évig az egyeztetés, hogy minél versenyképesebb legyen az árazás, hiszen egy nyomott árazással gyorsan meg lehetett volna egyezni. A MARK árazása, annak ellenére, hogy rossz hírét keltették, versenyképes, és tükrözi a jelenlegi piaci árakat. Zárójelben jegyzem meg, hogy egyébként is vissza lehetett volna menni a bizottsághoz, ha azt látjuk, hogy lényegesen a piaci ár alatt áraz a módszertan egy-egy portfóliónál. A privatizációról szóló döntés után pont az lett volna kockázatos, ha azt megelőzően vásárol a MARK, és az MNB futja azt a kockázatot, hogy a MARK-ot megvásárló befektető alacsonyabbra értékeli az eszközöket, ami jelentős veszteségekhez vezethetett volna. Az értékesítési pályázatot megnyerő befektetőnek azonban továbbra is lehetősége lesz sikeres tranzakciókra a MARK által részletesen átvilágított portfóliókból.

Összegezve: a Magyar Nemzeti Bank élenjáró volt Európában mind a probléma elemzésében, nemzetközi partnerekkel is együttműködve, mind pedig célzott, innovatív intézkedéseivel, így a MARK Zrt. felállításával. A lépések nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy megfeleződjön a vállalati nem teljesítés problémája a bankrendszer mérlegében. Mindemellett a MARK Zrt.-be fektetett források, valamint a működéséből fakadó költségek mértékét jelentősen meghaladja a tisztább mérleggel rendelkező bankok többlet-hitelkihelyezéseinek, a piac katalizálásának, valamint a többlet gazdasági növekedésnek a hatása. Vagyis ha a MARK Zrt. létrehozásának hatására nem kezdődik meg a bankok portfóliótisztítása, a gazdasági növekedés sem lett volna akkora, és nem lenne az a jövőben sem. Végső soron pedig ez számít, hiszen a cél az volt, hogy a bankrendszer egészségesebb legyen, ami összgazdasági szinten megtéríti a jegybank befektetéseit.