A Trump-adminisztráció komoly kihívással néz szembe 2017-ben a gazdaság stratégiai irányvonalainak kijelölése kapcsán. Egyszerre kívánja csökkenteni a személyi jövedelemadó és a vállalati adó terheit, illetve hatalmas infrastruktúra-beruházásokkal és a feldolgozóipar újjáélesztésével felpörgetni a gazdaság növekedését, közben fenntartani a jó viszonyt a Republikánus Párt és saját elnöki kampányának befolyásos támogatóival. Ez így együtt nehezen lehetséges. Az adócsökkentések léket ütnek a költségvetés bevételi oldalán, az infrastruktúra-beruházások pedig többletkiadással járnak, miközben a remélt gazdasági növekedés, amelynek hozadékából a költségvetési hiány kitermelhető, csak később jelentkezik.
Ennek az egyensúlynak a megtalálása újszerű szakpolitikai megközelítéseket és stratégiai látásmódot igényel. Magyarország jó példaként szolgálhat ehhez, hiszen egyszerre sikerült számottevő gazdasági növekedést elérnünk és jövedelmeket átcsoportosítanunk a középosztálybeli családoknak, miközben hazánk külső tartozása több mint 40 százalékponttal csökkent a GDP arányában, és az államadósság 10 százalékponttal mérséklődött hat év alatt. Mindez ráadásul a 2008–2009-es gazdasági válság negatív hatásainak ellenére. 2010 óta a magyar kormányzat rendkívül pragmatikus gazdasági és szociálpolitikai intézkedéseket hozott, amelyek megerősítették a családokat és a vállalkozásokat. Radikális irányváltást hajtottunk végre 2010 után, a korábbi adósságvezérelt (a gazdasági növekedés alapját a külföldi hitelek és a növekvő államadósság jelentették) növekedési modellről a munkaalapú növekedési modellre átállva, amelyben a gazdasági növekedés alapját már a növekvő foglalkoztatottságból és a növekvő bérekből fenntartható módon növekvő fogyasztás és az export jelenti. 2010–2016 között a reálgazdaság 12 százalékkal nőtt, míg a nettó reálbérek családi adókedvezményekkel együtt 23 százalékkal emelkedtek. Előrejelzésünk szerint a magyar gazdaság 2018-ban és 2019-ben is fenntartható pénzügyi pályán marad, és reményeink szerint a beruházások újra visszatalálnak a válság előtti szintjükre.
Fontos eleme volt ennek a megközelítésnek az átmeneti szektoriális különadók bevezetése. A különadók olyan üzleti szektorokat érintettek, amelyek a válság előtti növekedésből az átlagnál nagyobb arányban vették ki a részüket a monopol-, oligopolpiacaikat jellemző korlátozott versenynek és a tökéletes piacinál magasabb árazásnak köszönhetően. A különadók közé soroljuk a pénzügyi tranzakciókra, a dohánytermékek értékesítésére, a telekommunikációs szektorra, a reklámokra, a kiskereskedelemre, a közműszolgáltatókra és biztosítókra kivetett terheket. Az Egyesült Államokban jelentős számú vállalatnak vannak olyan mértékű készpénztartalékai, amelyek a magyar tapasztalatokhoz hasonlóan egyfajta pufferként szolgálhatnak, vagyis az átmeneti különadók kivetése nem okozna fennakadást működésükben, illetve nem rontaná profitabilitásukat és piaci értéküket. A Moody’s beszámolója szerint a legnagyobb amerikai vállalatok 1700 milliárd dollár értékű készpénzállománnyal rendelkeztek 2015 végén. Az adók elkerülése érdekében a legnagyobb amerikai vállalatok készpénzállományuknak átlagosan 72 százalékát külföldön tartják.
Az ismertetett forrásokból származó többlet-adóbevételek lehetővé tették a magyar kormányzat számára, hogy csökkentse az államadósságot, ami a nemzetközi pénzügyi környezet kedvező alakulásával együtt a csökkenő kamatköltségeken elért, jelentős, 1-1,5 százalékpontos megtakarításokhoz vezetett. Az egykulcsos személyi jövedelemadó (15 százalék), a munkahelyvédelmi akcióterv, illetve a családi adókedvezmények rendszere együttesen évente a GDP hozzávetőleg 2,5 százalékát csoportosítja át a középosztálybeli családoknak, növekvő lakossági fogyasztást és gazdasági növekedést eredményezve.
Az intézkedések költségeit kezdetben a fentebb bemutatott átmeneti különadók, illetve a csökkenő kamatterheken elért megtakarítások fedezték, míg a növekedés motorját hosszabb távon a pénzügyileg fenntartható módon növekvő lakossági fogyasztás és a reményeink szerint 2017-től beinduló üzleti beruházások adják majd.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.