Az EU, a német–francia tengely – és mi
Trump elnök európai látogatásán lehetett nagyokat kacagni vagy szörnyülködni, kinek-kinek ízlése szerint. Arra viszont jó volt, hogy felgyorsuljon az európai vezetők megoldáskeresése. Már a brit referendum kimenetele új helyzet elé állította az unió stratégiai döntéshozóit. Nagy-Britannia gazdasági középhatalom, távozása érezhető veszteség mennyiségi értelemben, viszont a folytonosan fékező, különállásukat nem leplező, ahhoz időnként kisegítőket toborzó britek nélkül leegyszerűsödik a képlet. Ha eddig az volt a gond, hogy az EU túl sokféle és nem kellően konvergáló államból áll, akkor most alkalom nyílik a konvergálás felgyorsítására, az intézmények és felfogások jobb összehangolására.
Majd jött az amerikai elnökválasztás. A győztes megnyilvánulásai olyasmit üzentek, hogy az Egyesült Államok még hátrább sorolja nemzetközi elkötelezettségeit, főleg Európa vonatkozásában. Ez szintén gond rövid távon az EU-nak, ám alkalom is, hogy másként, önállóbban működjön a britek nélkül is 450 milliós népességű unió. A francia elnökválasztással pedig eldőlt, hogy az EU gyengülésében érdekeltek nem jutnak hatalomra a közösség második legnagyobb gazdaságában. Az már a bónusz, hogy Emmanuel Macron elnök ráadásul a még szorosabb uniós együttműködés híve. Partnere az egyes számú európai gazdasági hatalom részéről (szeptemberig és talán azt követően is) elkötelezett Európa-párti.
Megerősödhet a német-francia tengely
Angela Merkel és Macron szoros együttműködése felerősítheti azt a tengelyt, amely korábban is irányt és tartást adott a sokszínű uniós közösségnek. Trump látogatása után joggal mondhatta ki Merkel, hogy az európaiak csak magukra számíthatnak a közösség gondjainak megoldásában. Tengelyt akarna akasztani Amerikával? Aligha. Biztonságpolitikai téren ennek semmi értelme nem lenne. Gazdasági, üzleti vonatkozásban is több a közös amerikai–európai érdek, mint az érdekütközés, mondjon bármi vadat Trump elnök a túlságosan exportképes német járműiparról (és benne, bár arról nyilván nincs tudomása, a magyar beszállítói és összeszerelői teljesítményről…).
Ám vajon tényleg lesz elegendő gazdasági teljesítmény Európában? Akár egy éve is óvatosabban szóltunk volna az esélyekről, mert Németország kivételével az európai gazdaságok dinamikahiánnyal küszködtek. Görögország vergődéséről mindenki hallott, de Spanyolország sem érte utol még 2016 végén 2008 nyarának kibocsátási szintjét, Olaszország 7 százalékkal maradt el attól. A német dinamika is csak arra lett jó, hogy 8 százalékkal múlja felül a kibocsátás a válság előtti szintet, Franciaország 5 százalékkal.
Ma ugyanez más narratívában is elmondható: bár az uniót alkotó nemzetek és azok közös intézményei eleinte lassan reagálnak a világ eseményeire, de idővel túljutottak egy sor nehézségen. Figyelemre méltó a beruházási tevékenység általános élénkülése az eurózónában: 2009-től emelkedik a GDP-arányos produktív beruházási ráta (amely a teljes nemzetgazdasági beruházásból csak a gépeket, a technológiát és a szellemi tulajdont képező tételeket tartalmazza). A német ráta végig jóval a zóna átlaga feletti, de meglepő, hogy a korábban gyengélkedő francia vagy pláne spanyol produktív beruházások milyen erősen emelkednek az utóbbi években.
Mindig mondtuk: kár leírni Európát.
A lassan, de mégis javuló államháztartási helyzetben ma már igenis létezik költségvetési tér a produktív, valamint a kissé elhanyagolt infrastrukturális és védelmi célú beruházások növelésére a magországokban – amit eddig hasztalan kértek a peremállamok. Az új német–francia tengelyhez az előbbiek az eddig túl visszafogott állami költekezés megemelésével tudnak hozzájárulni, a franciák pedig végre aktivizálhatják magukat az uniós szabályrend modernizálásában. Az már a mi felelősségünk, hogy az európai működési rendet újragondoló államokkal és az adóforintjainkból démonizált Brüsszellel hogyan tudunk együttműködni a feladat értelmes megoldásában. Legelőbb persze sürgősen fel kellene hagyni a magyar közvélemény hergelésével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.