Ketyeg az óra

A jövő évtől az elkövetkezendő időszak legjelentősebb változásai elé néz a nemzetközi számviteli szakma: 2018. január 1-jétől hatályosak az IFRS 15, valamint az IFRS 9 standardok, amelyek számos ponton megváltoztatják a vevői szerződésekből származó bevételek, illetve a pénzügyi instrumentumok számviteli elszámolásának szabályait. Ezenfelül 2019. január 1-jétől hatályba lép az IFRS 16, a lízingszerződésekre vonatkozó új standard is. Ezek a változások Magyarországon azon cégeket is jelentősen érinteni fogják, amelyek már áttértek, illetve az elkövetkezendő években fognak áttérni az IFRS-en alapuló eljárásra az egyedi beszámolójuk szintjén is. Azon társaságok, amelyek már alkalmazzák az IFRS-eket, szembesülhettek azzal, hogy a számviteli teendők mellett az adózási feladatokra is célszerű fókuszálni az áttérés során.

Az elmúlt hónapokban a PwC több száz résztvevővel indított szakmai fórumán az IFRS-áttérés adózási hatásai és a jövőbeli standardváltozások számviteli és adózási teendői kerültek a középpontba, ahol számos kérdés merült fel az érintettek részéről. A fórumon többek között szóba került a társasági adó IFRS-áttéréshez kapcsolódó egyszeri adóalap-módosító tételének változása. A korábbi szabályokkal ellentétben az adóalap-módosító tétel meghatározása során az idei évtől nem kizárólag azon különbözőségeket kell figyelembe venni, amelyek módosítják a két számviteli rendszer szerint meghatározott saját tőke értékét, hanem azt is szükséges megvizsgálni, hogy az IFRS-áttérés következtében hogyan alakul az adó alapja. E változás rendezi többek között azt a kérdéskört, amely a tárgyi eszközök és immateriális javak áttéréskori adókezelése kapcsán merült fel, és a korábbi jogszabály alapján kritikus terület az IFRS-re áttérő adózók körében.

A kedvező irányú jogszabály-módosulások mellett azonban maradt még néhány terület – például az energiaellátók jövedelemadójának meghatározása, valamint a részvényalapú kifizetések adózása –, ahol a jogszabály értelmezésétől függ a konkrét adókezelés. Tekintettel arra, hogy az IFRS-alapú adózás egy relatíve új terület a teljes szakma számára, az elkövetkezendő évek során kialakuló adózói és adóellenőrzési gyakorlat döntően befolyásolhatja a kérdéses területek adókezelését. Természetesen előfordulhat számos olyan témakör – például a helyi iparűzési adó meghatározása –, amelyek esetén szükségessé válhat a jogszabályok finomhangolása az elkövetkezendő időszak során.

Az IFRS-eket alkalmazó cégek számára az elkövetkezendő évek egyik legnagyobb kihívása az új számviteli standardokra való átállás. Az új standardok hatással lesznek a társaságok főbb pénzügyi adataira – például a saját tőke összegére, az adózás előtti eredményre és a mérlegfőösszegre –, emiatt befolyásolhatják a társaságok főbb tranzakcióit. Erre lehet példa, hogy az IFRS-alapú beszámolót készítő társaságok esetén a standardváltozást követően jelentősen eltérhet az árbevétel elszámolásának időzítése a jelenlegi gyakorlattól.

Továbbá a lízingszabályok változása az operatív lízingszerződésekkel rendelkező cégeket fogja érinteni, hiszen a módosuló lízingszabályok miatt a lízingbe vevő mérlegében megjelenítésre kerül a lízing tárgyát képező eszköz használati joga, valamint a lízingszerződésből hátralévő kötelezettség is. Az új pénzügyi instrumentumok standard alkalmazása a pénzügyi szektor számára a legnagyobb kihívás, azonban egyértelműen szeretnénk eloszlatni azt az általános tévhitet, hogy a pénzügyi szektoron kívüli társaságokra nem lesz hatással a standard. Az IFRS 9 pénzügyi eszközökre vonatkozó, megváltozott besorolási szabályainak, a várható veszteségek értékvesztési modelljének – szemben a korábbi felmerült veszteségek értékvesztési modelljével –, valamint az új fedezeti elszámolási szabályoknak való megfelelés minden IFRS-t alkalmazó számára kihívás lesz.

Mivel a bevezetésre kerülő standardok számos kulcsterületet alapvetően változtatnak meg az IFRS-beszámolókban, az elkövetkezendő két évben az érintett cégeknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a standardváltozásokra való felkészülésre, amelynek első lépéseként egy részletes hatásfelmérés elkészítése javasolt. A számviteli teendők mellett az adózási következményekről sem szabad megfeledkezniük az érintett cégeknek. Az adózási hatások modellezését megnehezíti, hogy a számviteli standardváltozásokhoz kapcsolódó adóváltozások jelenleg még nem ismertek.