A jövő évtől az elkövetkezendő időszak legjelentősebb változásai elé néz a nemzetközi számviteli szakma: 2018. január 1-jétől hatályosak az IFRS 15, valamint az IFRS 9 standardok, amelyek számos ponton megváltoztatják a vevői szerződésekből származó bevételek, illetve a pénzügyi instrumentumok számviteli elszámolásának szabályait. Ezenfelül 2019. január 1-jétől hatályba lép az IFRS 16, a lízingszerződésekre vonatkozó új standard is. Ezek a változások Magyarországon azon cégeket is jelentősen érinteni fogják, amelyek már áttértek, illetve az elkövetkezendő években fognak áttérni az IFRS-en alapuló eljárásra az egyedi beszámolójuk szintjén is. Azon társaságok, amelyek már alkalmazzák az IFRS-eket, szembesülhettek azzal, hogy a számviteli teendők mellett az adózási feladatokra is célszerű fókuszálni az áttérés során.
Az elmúlt hónapokban a PwC több száz résztvevővel indított szakmai fórumán az IFRS-áttérés adózási hatásai és a jövőbeli standardváltozások számviteli és adózási teendői kerültek a középpontba, ahol számos kérdés merült fel az érintettek részéről. A fórumon többek között szóba került a társasági adó IFRS-áttéréshez kapcsolódó egyszeri adóalap-módosító tételének változása. A korábbi szabályokkal ellentétben az adóalap-módosító tétel meghatározása során az idei évtől nem kizárólag azon különbözőségeket kell figyelembe venni, amelyek módosítják a két számviteli rendszer szerint meghatározott saját tőke értékét, hanem azt is szükséges megvizsgálni, hogy az IFRS-áttérés következtében hogyan alakul az adó alapja. E változás rendezi többek között azt a kérdéskört, amely a tárgyi eszközök és immateriális javak áttéréskori adókezelése kapcsán merült fel, és a korábbi jogszabály alapján kritikus terület az IFRS-re áttérő adózók körében.
A kedvező irányú jogszabály-módosulások mellett azonban maradt még néhány terület – például az energiaellátók jövedelemadójának meghatározása, valamint a részvényalapú kifizetések adózása –, ahol a jogszabály értelmezésétől függ a konkrét adókezelés. Tekintettel arra, hogy az IFRS-alapú adózás egy relatíve új terület a teljes szakma számára, az elkövetkezendő évek során kialakuló adózói és adóellenőrzési gyakorlat döntően befolyásolhatja a kérdéses területek adókezelését. Természetesen előfordulhat számos olyan témakör – például a helyi iparűzési adó meghatározása –, amelyek esetén szükségessé válhat a jogszabályok finomhangolása az elkövetkezendő időszak során.
Az IFRS-eket alkalmazó cégek számára az elkövetkezendő évek egyik legnagyobb kihívása az új számviteli standardokra való átállás. Az új standardok hatással lesznek a társaságok főbb pénzügyi adataira – például a saját tőke összegére, az adózás előtti eredményre és a mérlegfőösszegre –, emiatt befolyásolhatják a társaságok főbb tranzakcióit. Erre lehet példa, hogy az IFRS-alapú beszámolót készítő társaságok esetén a standardváltozást követően jelentősen eltérhet az árbevétel elszámolásának időzítése a jelenlegi gyakorlattól.
Továbbá a lízingszabályok változása az operatív lízingszerződésekkel rendelkező cégeket fogja érinteni, hiszen a módosuló lízingszabályok miatt a lízingbe vevő mérlegében megjelenítésre kerül a lízing tárgyát képező eszköz használati joga, valamint a lízingszerződésből hátralévő kötelezettség is. Az új pénzügyi instrumentumok standard alkalmazása a pénzügyi szektor számára a legnagyobb kihívás, azonban egyértelműen szeretnénk eloszlatni azt az általános tévhitet, hogy a pénzügyi szektoron kívüli társaságokra nem lesz hatással a standard. Az IFRS 9 pénzügyi eszközökre vonatkozó, megváltozott besorolási szabályainak, a várható veszteségek értékvesztési modelljének – szemben a korábbi felmerült veszteségek értékvesztési modelljével –, valamint az új fedezeti elszámolási szabályoknak való megfelelés minden IFRS-t alkalmazó számára kihívás lesz.
Mivel a bevezetésre kerülő standardok számos kulcsterületet alapvetően változtatnak meg az IFRS-beszámolókban, az elkövetkezendő két évben az érintett cégeknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a standardváltozásokra való felkészülésre, amelynek első lépéseként egy részletes hatásfelmérés elkészítése javasolt. A számviteli teendők mellett az adózási következményekről sem szabad megfeledkezniük az érintett cégeknek. Az adózási hatások modellezését megnehezíti, hogy a számviteli standardváltozásokhoz kapcsolódó adóváltozások jelenleg még nem ismertek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.