Hogyan adhatnánk lendületet a GDP növekedésének, miként javítható a magyar gazdaság versenyképessége? Ezeket a kérdéseket nagyon gyakran felteszik, a választ azonban jellemzően gazdaságpolitikai, nem pedig informatikai kontextusban keresik. Az alábbiakban egy olyan, könnyen kiaknázható lehetőségre hívom fel a figyelmet, amelynek révén sok vállalat és intézmény képes hatékonyságát – és ezáltal versenyképességét – növelni, amivel egyúttal e szervezetek az ország versenyképességének javulásához, az egy főre eső GDP emelkedéséhez is hozzájárulhatnak.
A versenyképesség egyik, a 21. században immár alapvető feltétele, hogy a vállalati, intézményi működést biztosító technológia az elérhető legmodernebb megoldásokat alkalmazza. A magyarországi szervezetek ettől általában sajnos messze vannak. A legtöbbjük egyedi fejlesztésű – de legalábbis szigetszerűen (azaz nem integráltan, egybekapcsoltan működő), egy adott feladat megoldására kidolgozott – alkalmazásokat használ. Van olyan egyetem, ahol 80-100 rendszer működik. Ez többek között azt jelenti, hogy ugyanazt az adatot akár tízszer is „fel kell vinni”, ugyanennyi hibalehetőség mellett.
Érthető ugyanakkor, hogy vállalataink és intézményeink többsége a döntéshozási mechanizmus nehézkessége, a rendelkezésre álló források és idő szűkössége miatt sokáig csak a legégetőbb problémákra koncentrált, azokra keresett – néha ad hoc döntések nyomán – megoldást. Ami azonban húsz évvel ezelőtt még megszokott volt, azt a technológia fejlődése egyértelműen múlt időbe tette: a részmegoldások ideje lejárt. A 21. századi megoldás a szigetszerűen működő egységek integrálása egyetlen, alacsony működési költségű, számos funkciót lefedő, jellemzően felhőalapon működő rendszerbe. Itt az egyes részfeladatokat ellátó modulok ugyanazt az adatbázist használják, a folyamatok pedig automatikusan futnak, és nem igényelnek időről időre manuális beavatkozást, hosszas szoftverfrissítést. Tudom, hogy a felhőalapú szolgáltatásokkal szemben számos vállalatnál és állami intézménynél is van ellenérzés, ez azonban nem lehet a modernizálás kerékkötője!
Pozitív fejlemény, hogy a források szűkösségét napjainkban az uniós források is enyhítik. A digitális átalakulást a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) és a Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztés operatív program (Köfop) keretében több felhívás is célozza. Bár a tervezett kiírások többsége a kormányzati szándéknak megfelelően már megjelent, talán hasznos lenne, ha a döntéshozók – esetleg a források átcsoportosításával, a keretösszegek növelésével, a felhívások módosításával – célzottan is lendületet adnának a szigetszerűen működő rendszerek integrációjának mind a vállalati, mind az intézményi vagy államigazgatási szektorban.
Számszerűsíthető-e a szigetmegoldások felszámolásából származó előny? A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy az integrált rendszerekre áttérő vállalatoknál az egy főre eső hozzáadott érték – az ágazat, a vállalatméret és más tényezők függvényében – akár 30-60 százalékkal nőhet. Ez egyrészt a hatékonyság növekedéséből, a költségek lefaragásából ered; a bürokrácia csökken, ugyanazt a feladatot kevesebb ember is el tudja végezni. Másrészt a részletesebb ügyfélismeret és a gyorsabb működés jelentősen javítja a szolgáltatások minőségét, ami természetesen az árbevétel növekedésében is érzékelhető.
Meggyőződésem, hogy ha Magyarország elindul ezen az úton, nyugodtan megcélozhatjuk a fenti számokat, és három-öt éven belül el is érhetjük. Ha sikerrel járunk, akkor a teljes joggal prioritásként kezelt versenyképesség-növelés terén is kézzelfogható és pénzben is kifejezhető eredményeket érhetünk el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.