Felkerülhetünk a nemzetközi startuptérképre

Mi volt a Hiventures Zrt. létrehozásának oka, és melyek azok a stratégiai célok, amelyek meghatározzák a működésüket?

– A Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. elődje, a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. már a 90-es években létrejött, és azóta valamilyen formában végzett kockázatitőke-befektetéseket. Ugyanakkor tavaly augusztusban egy jelentős stratégiai változás történt, mikor a kormány elfogadta az állami alapkezelő koncepcióját, amelynek végrehajtásával a Corvinust bízta meg. A koncepció lényege, hogy a korai vállalati életszakaszra fókuszálva jelentős mennyiségű befektetést hajtsunk végre a következő hét évben. A még csak ötletfázisban lévő projektekkel is foglalkozunk. Néhány üzleti angyalon kívül senki nem csinált ilyet korábban. Ennek érdekében komoly szervezetfejlesztés történt a társaságnál, amellett, hogy brandváltást is végrehajtottunk, ezzel is nyomatékosítva, hogy új, a korábbinál jóval aktívabb korszak következik a cég életében. Utóbbi lépésnek jó a fogadtatása, hiszen egy, 107 magyar startup megkérdezésével készült kutatás szerint a Hiventures a harmadik legelismertebb név a piacon. Ez azt jelenti, hogy igen jelentős minőségi ugrást sikerült már az eddig eltelt, viszonylag rövid idő alatt is elérni.

Mekkora a rendelkezésükre álló forrás?

– A szervezetfejlesztés idén februárban fejeződött be azzal, hogy a felügyelet nyilvántartásba vette az innovációs kockázatitőke-alapot, mely 30 milliárd forintnyi uniós forrásból jött létre. Ezzel – a korábban is rendelkezésre álló, 20 milliárd forintos MFB-forrással együtt – 50 milliárd forint áll rendelkezésre. Folyamatban van emellett a harmadik, az infokommunikációs tőkealap létrehozása is, amely több mint 6 milliárd forintból indul el, így összesen 56 milliárd forintot meghaladó lesz a kezelt vagyonunk.

Van-e valamilyen befektetési fókusz, melyre koncentrálni kívánnak?

– Iparági befektetési fókusz nincs, de szeretnénk tanulni a Jeremie program hiányosságaiból, hisz korábban kevés volt a finanszírozható cég és a rendelkezésre álló forrás is. Az államnak tehát nagyobb szerepet kell vállalnia a kockázatitőke-befektetéseknél, főként azokon a területeken, ahol a piaci finanszírozás kevésbé van jelen, ezért is fókuszálunk nagymértékben a korai életciklusukban járó vállalkozásokra. Fontos továbbá, hogy szeretnénk végigkísérni pályájukon azokat a vállalkozásokat, amelyeket finanszírozunk, és támogatni őket az esetleges tőzsdére lépésben is.

Hogyan épül fel a termékkínálat a Hiventuresnél?

– Három terméket dolgoztunk ki a vállalkozások számára, melyeket az életciklustól függően tudnak igénybe venni. Az első az inkubációs célú befektetés, amelyben 9 millió forintos tőkéhez juthatnak az életpályájuk legelején járó vállalkozások. Itt 11 milliárd forint a rendelkezésre álló keret, ami azt jelenti, hogy csak e termék révén több mint ezer vállalkozás juthat tőkéhez. A tőkebefektetésért cserébe 9 százalékos részesedést kérünk az adott vállalkozásban. Az elvárásunk itt az ügyfelekkel szemben az, hogy piacképes ötlettel és azt megvalósítani képes csapattal rendelkezzenek, és elfogadják azt a szakmai segítséget, amelyeket mentorokon és az inkubátorházakon keresztül nyújtunk. A második konstrukció a magvető (seed), ahol pár tízmilliós összegtől egészen 150 millió forintig terjedhet a tőkebefektetés mértéke. Ezek a cégek még jellemzően a termékfejlesztés fázisában vannak. A harmadik termék a korai növekedési fázisban járó cégek számára kínál támogatást: itt már a nemzetközi piaci jelenlét megcélzása is cél, 150–500 millió forintos tőkebefektetés mellett, és szó lehet más befektetők bevonásáról is. A stratégiában megfogalmazott célunk az, hogy a rendelkezésre álló forrásokat 2023-ig helyezzük ki, és 2030-ig zárjuk az alapot.

Mekkora az érdeklődés a konstrukcióik iránt, lesz-e elegendő kereslet a rendelkezésre álló források kihelyezéséhez?

– Az inkubációs szakaszban nehéz megítélni, hogy mennyi forrás az elég, de a kezdeti tapasztalatok alapján úgy látom, hogy reálisak a célok, amelyeket kitűztünk. Jelenleg több mint háromszáz jelentkezőnél járunk, az első szerződéseket megkötöttük, több tucat vállalkozással már a megállapodás küszöbén állunk. A nagyobb cégeknél pedig azt kell látni, hogy a Jeremie-alapok kifutásával kevés a pénz a piacon, pedig számos olyan vállalkozás működik, amely korábban kapott kockázati tőkét, de újabb források bevonására szorul, ám sok olyan is, amely most tart ott, hogy külső tőkebevonásra van szüksége. Így a magvető és növekedési szakaszban is jelentős az érdeklődés, több mint 250 céggel tárgyalunk, és itt is megtörténtek már az első befektetések.

Mekkora befektetési időtávban gondolkodnak, mikor jöhetnek az első exitek?

– Négy-öt év múlva jöhetnek az első kiszállások, de ez nem jelenti azt, hogy hamarabb ne szállhatnánk ki sikeres befektetéseinkből.

Mi a hozamelvárás a befektetéseik kapcsán?

– Nem kötünk ki kivásárlási kötelezettséget, az exitet az alapítókkal közös értékesítésben kívánjuk megvalósítani. Azokat a befektetéseket keressük, melyeknél azt látjuk, hogy a jövőben olyan áron tudjuk értékesíteni a részesedésünket – akár a tőzsdén, akár szakmai befektetőnek –, amelyen évesített 10-30 százalékos hozamot tudunk majd realizálni attól függően, melyik életszakaszban lépünk be. A kockázati tőkénél látni kell, hogy a rentábilis működéshez kell a jó hozam, hiszen nem minden befektetés térül meg.

Mekkora bedőlési aránnyal számolnak?

– A mostani fázisban még nehéz ilyen arányt meghatározni, különösen az inkubációs szakaszban, hisz ilyen típusú befektetések nemigen voltak korábban, így nincs hazai benchmark. Írországban viszont már működik egy, a miénkhez nagyon hasonló program, ott az a tapasztalat, hogy az inkubációs fázisban lévő cégek 40 százaléka továbbjut a következő, magvető szakaszba.

Mi indokolja az állami szerepvállalást a kockázatitőke-befektetéseknél, és hogyan viszonyulnak a piaci szereplők a Hiventures elindításához?

– A piaci szereplők kétharmada szerint fontos és kívánatos az állami jelenlét a korai fázisú kockázatitőke-befektetéseknél. Az általunk elindított vállalkozások potenciális befektetési célpontjai lesznek a magánbefektetőknek a későbbi fázisokban. Látni kell azt is, hogy a Hiventures és más piaci szereplők több területen is együtt tudnak működni, lehetnek projektek, amelyeket közösen finanszírozunk. Az állami szereplő emellett olyan projekteket is tud finanszírozni, melyeket a magáncégek nem, elég csak az inkubációs fázisban működő vállalkozásokra gondolni. Nekünk nem az a célunk, hogy a kockázatitőke-befektetőket kiszorítsuk a piacról, hanem az, hogy szélesítsük a kínálatot, és hozzájáruljunk Magyarország felkerüléséhez a nemzetközi startuptérképre. Ennek érdekében komoly erőfeszítéseket teszünk nemzetközi kapcsolataink építéséért is.

Léteznek-e már olyan projektek, amelyek sikerrel zárultak?

– Sikeres exitről néhány hónapos működés után természetesen nem tudunk beszámolni, de olyan befektetéseink bőven akadnak, melyek már komoly eredményeket hoztak eddig is. Ilyen például a Souldrops környezetbarát mosószer- és öblítőcsaládot gyártó magyar startup, a Monsun. Ők az első körös fejlesztési forrást arra kapták, hogy tökéletesítsék a formulát, a második körös finanszírozás feltétele pedig az volt, hogy termékük egy hipermarketlánc polcaira is bekerüljön. Ezt az akadályt sikeresen teljesítették, és az értékesítések nagyon kedvezően alakulnak. A másik, figyelemre méltó kezdeti eredményeket hozó befektetésünk a VirtDB, mely a Big Data tematikájához kapcsolódóan kínál lehetőségeket nagyvállalatoknak. Szintén figyelemre méltó az Indivizo nevű cég példája – őket egyébként pont egy magánbefektetővel közösen finanszíroztuk –, amely megoldásával a HR-kiválasztás folyamatát könnyíti meg a cégeknek. A teljesség igénye nélkül meg kell még említeni az MPS nevű vállalkozást is, amely Szingapúrban is működik, és banki ügyféladatok digitalizálásával foglalkozik. Ezek a cégek azok, melyek motiválhatják a jövő vállalkozóit, vállalkozásait.

Hogyan támogatják a forrásbiztosításon túl a startupokat?

– Mint említettem, mentorokon keresztül egyengetjük a vállalkozások, a vállalkozók útját az inkubációs szakaszban. A későbbi fázisokban pedig nagyvállalati kapcsolatainkkal segítünk a piacszerzésben, illetve folyamatosan építjük a kapcsolatainkat a külföldi cégek, potenciális társbefektetők irányába.

Ez azt jelenti, hogy nemzetközi befektetésekben is érintettek?

– A külföldön élő magyar fiatalok kiemelt célcsoport a számunkra. Ők a kint megszerzett tudásukat és kapcsolataikat jól kamatoztathatják a vállalatépítés során. Egy vállalkozói életpálya lehetősége, úgy látjuk, versenyképes ajánlat lehet nekik a külföldi munkavállalással szemben. Már egy konkrét példánk is van arra, hogy magyar fiatalok egy jó ötlet megvalósítása érdekében hazajönnek, és a Hiventures segítségével próbálják elindítani vállalkozásukat.

Névjegy

Kisgergely Kornél 2006-ban végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügyi Karán. 2013-ban elvégezte a CFA-programot. Karrierjét a Mol kockázatkezelési területén kezdte, majd négy éven keresztül dolgozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi elemzések és később a Monetáris stratégia szakterületein. Számos tudományos publikáció szerzője. 2011-ben a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz csatlakozott, 2013 márciusától a pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár volt, ez alatt az Európai Tanács Gazdaságpolitikai Bizottságának magyar tagja és az ÁKK igazgatóságának elnöki tisztségét is betöltötte. Az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója 2013 és 2016 között, 2016. szeptember 1-jétől a Hiventures Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója.