Új lehetőségeket biztosít számunkra az AIIB-tagság

Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz (AIIB) történő csatlakozással Magyarország a világ egyik legnagyobb, a közelmúltban létrehozott multilaterális fejlesztési bankjának vált teljes jogú tagjává. Az AIIB az első olyan pénzügyi intézményi kezdeményezés, amelynek tagsága nyitott a világ bármely országa előtt, célja az ázsiai és a csendes-óceáni térség infrastrukturális fejlesztési szükségleteinek hosszú lejáratú finanszírozása. Az ázsiai térség adja a világ GDP-jének egyharmadát, évi 1500-1700 milliárd dollár értékű a számítások szerinti infrastrukturális beruházási szükséglete. A bank ennek finanszírozásához kíván hozzájárulni olcsó, versenyképes források nyújtásával és mobilizálásával. A térségben régóta aktív multilaterális fejlesztési bankok (döntően a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank) éves finanszírozási képessége a régióban még a 100 milliárd dollárt sem éri el. Tehát az AIIB és az „idősebb” nemzetközi fejlesztési bankok korántsem egymás versenytársai, ellenkezőleg: az AIIB legtöbb eddig elfogadott projektjét a Világbank csoporttal és az Ázsiai Fejlesztési Bankkal közösen, partneri kapcsolatban finanszírozza, együttes döntéshozatallal és közösen meghatározott eljárásrend alapján.

Az AIIB működését 2016 januárjában kezdte meg. Az új nemzetközi fejlesztési bank pénzügyi erejét és a tagországok számát tekintve is számottevő tényező, az alig eltelt 18 hónapot követően is. Százmilliárd dolláros jegyzett tőkéjével és a potenciális nyolcvan tagországgal (a tagokat és a folyamatban lévő csatlakozásokat is ideszámolva) az AIIB egyenrangú partnere az ázsiai térségben már régóta aktív Világbank csoportnak és az Ázsiai Fejlesztési Banknak. A működésének megkezdése óta eltelt alig másfél évben az AIIB által elfogadott projektek értéke megközelíti a 2,5 milliárd dollárt, és további dinamikus növekedés várható: az AIIB tőkeereje közép- és hosszú távon legalább évi 20-25 milliárd dollár összegű forráskihelyezést is lehetővé tesz majd. A bank prioritásai között energetikai, közlekedési (út, vasút, vízi közlekedés), továbbá a városi, valamint a vízgazdálkodási, szennyvízkezelési infrastruktúra fejlesztését szolgáló projektek befogadása és finanszírozása szerepel. A bank kialakította és beépítette intézményi folyamataiba és projektjeibe az átlátható irányítási elemeket, valamint szigorú környezetvédelmi, társadalmi, munkaügyi és közbeszerzési normákat, amelyeknek az érvényesülését különösen az európai részvényesek és más érdekelt OECD-tagállamok kitüntetett figyelemmel kísérik.

A bank meghirdetett stratégiájában kulcsfontosságú az „összekapcsolódás” (interconnectivity) stratégiai gondolata, amely feltételezi mind a nemzeti, az ázsiai országok közötti, de a transzázsiai szintű közlekedési, telekommunikációs, energetikai hálózatok olyan szintű fejlesztését és összekapcsolását, amelyek a mainál sokkal közelebb hozzák majd Ázsiát Európához, a kereskedelmi, a gazdasági, de a kulturális kapcsolatok tekintetében is.

A régióból másodikként

A közép-európai régióból Lengyelország után Magyarország másodikként, összességében 56. tagállamként csatlakozott 2017. június 16-án az AIIB-hez (ezen túlmenően a térségből Románia jelentette be csatlakozási szándékát 2017 májusában, a tényleges csatlakozásuk várható időpontjáról egyelőre nincs információ). Magyarország az Egyesült Királyság által vezetett, jelenleg hét európai országból álló úgynevezett „tágabb Európa” országcsoport tagja lesz (a másik európai országcsoport az eurózónához tartozó tagállamokat fogja össze). Az AIIB múlt heti éves közgyűlésén további jelentkező országok meghívásáról is döntött, így potenciálisan hamarosan immár nyolcvan országot foglalhat magába a bank.

A közgyűlésen részt vevő magyar delegációt – az esemény rangjának megfelelően – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vezette, aki külön tárgyalásokat folytatott Csin Li-csün AIIB-elnökkel is. A bank közgyűlésének tekintélyét mutatja, hogy Mun Dzsein, Dél-Korea alig három hete hivatalba lépett elnöke is megjelent és beszédet mondott a közgyűlésen. Az AIIB a Magyarország meghívásáról, teljes jogú tagként való befogadásáról szóló döntését 2017. március végén hozta meg. Ezt követően az Országgyűlés jóváhagyása nyomán, rekordidő alatt, mintegy két hónappal később, 2017. május 26-án jelent meg az AIIB alapokmányát kihirdető, Magyarország tagságát ratifikáló törvény (Magyarország csatlakozását az Országgyűlés a 2017. évi LI. törvénnyel erősítette meg).

Százmillió dollár tőkerész

Az AIIB döntéshozatali folyamataiban tagországként közvetlenül veszünk részt, illetve az országcsoportunkon keresztül az igazgatóságban lesz lehetőségünk érdekeink hatékony képviseletére. A csatlakozási tárgyalások eredményeként Magyarországnak felkínált 100 millió dolláros jegyzett tőkerész gazdasági súlyunknak megfelelő részesedést biztosít. Az ebből befizetendő 20 millió dollár tőkerészt az elérhető legkedvezőbb módon, öt év alatt, egyenlő részletekben kell teljesíteni. A szükséges összeget a költségvetés tartalmazza.

A tagság létrejöttéhez szükséges első részlet átutalása megtörtént. Fontos rámutatni arra is, hogy a tagországok tulajdonosi részesedését az alaptőke arányában jegyzett tőkerész határozza meg, amely az AIIB alapokmányának „A” mellékletében szerepel. Ez alapján például a hozzánk hasonló méretű Portugália 650 részvénnyel, míg Magyarország új csatlakozóként 1000 darab részvénnyel rendelkezik. Az alapokmány tehát nem tesz különbséget alapítók és új csatlakozók között a tulajdonosi részesedés tekintetében.

Az AIIB-tagsággal Magyarország az AIIB dinamikusan fejlődő portfóliójához, új projektlehetőségekhez kap közvetlen hozzáférést, új lehetőséget biztosítva ezzel magyar vállalatok ázsiai piacokon történő beszállítói vagy közvetlen megjelenéséhez. Az AIIB felső vezetésével a közelmúltban folytatott egyeztetések alapján az infrastruktúra-fejlesztésben – kiemelten különösen a vízügyi szektorban, az okos városok fejlesztésében – már rendelkezésre álló hazai tapasztalatok, tudás és kapacitások bevonhatók az AIIB által támogatott fejlesztésekbe. Az AIIB-tagság így továbbfejleszti és bővítheti Magyarország nemzetközi pénzügyi és külgazdasági kapcsolatrendszerét, támogatja a kormány keleti nyitásként ismert stratégiáját, előmozdítja a globális gazdaság legdinamikusabban fejlődő térségében a magyar vállalkozások térnyerését, a nagyszabású gazdaságfejlesztési programokba való bekapcsolódásukat. Ezzel együtt segíti a gazdasági növekedésre és a versenyképesség javítására vonatkozó célkitűzéseink megvalósítását. A magyar csatlakozás ázsiai partnereinknek, illetve az AIIB-nek is fontos. Ahogy Csin Li-csün elnök fogalmazott a legutóbbi éves közgyűlésen: nagyon számítanak az AIIB-ben Magyarországra, a magyar tapasztalatokra és tudásra, a magyar vállalkozásokra.

A rendkívül pozitív fogadtatás után hazai oldalon nem marad más, mint a közös várakozásoknak való megfelelés, amelyet a kormány keleti nyitás politikája, de a multilaterális fejlesztési bankokkal való együttműködésünk megújítása is támogat. Ez utóbbi lényege, hogy ma már nem csak a „felhasználói” oldalon, pusztán hitelfelvevőként tekintünk a fejlesztési bankokra, hanem egyre inkább a hazai vállalatok üzleti bekapcsolódásának, az exportpiacok bővítésének lehetőségét keressük a különféle pénzügyi együttműködési formák révén.