Így csinálják a legjobbak

Gyakran kérdezik tőlem, hogy milyen ütemben halad a digitális átalakulás a világban, és hogy aki eddig kimaradt, miként tud a lehető leghatékonyabban beszállni. A cégvezetőkkel való beszélgetéseim alapján egyértelmű: egyre több hazai szervezet tekint haladó módon a technológia által elérhető lehetőségekre. Mind több vállalat kezeli tényként, hogy a digitális korszak a jövőt, a fejlődés lehetőségét tartogatja, és sokan már meg is tették az első lépéseket. Ha arra gondolunk, hogy néhány évvel ezelőtt még csupán a jelenség magyarázatánál tartottunk, akkor ez jelentős fejlődés.

Annak érdekében, hogy képet alkothassunk arról, melyek a digitális átalakulás legfrissebb tapasztalatai, az iparág egyik legnagyobb felmérését indítottuk el nemrégiben. Ennek során az Oxford Economics és az SAP a világ minden részéről több mint háromezer cégvezetőt kérdezett meg. Az eredmények a magyar vállalkozások számára is útmutatóul szolgálhatnak. A felmérés négy olyan területet állapított meg, ahol a digitális átállásban élen járó szervezetek másként gondolkoznak, mint a folyamatban hátrébb lévők. Nézzük meg e pontokat, melyek a legjobb nemzetközi gyakorlatok!

Először is, az átállásban vezető szervezetekre általában jellemző, hogy a digitalizáció a teljes szervezetet érinti, és alapvető változásokat idéz elő. Ezeknél a vállalkozásoknál nem egy-egy részleget fejlesztenek az aktuális igényekhez alkalmazkodva, hanem átfogó megközelítést alkalmaznak. A digitális átalakulással kapcsolatos feladatokat nem egy vállalati részlegre bízzák, hanem a legfelsőbb döntéshozói, ügyvivői kör foglalkozik velük.

Másodszor, a legsikeresebb társaságok a változást azoknál a rendszereknél és szervezeti egységeknél indítják el, amelyek az ügyfelekkel foglalkoznak. Ezek a vállalatok az ügyfélélményt a sikeres átállás egyik kulcsának tekintik, és igyekeznek bevonni a fogyasztóikat is a fejlesztés folyamatába.

Harmadszor, e szervezetek már most olyan innovációkat hajtanak végre, amelyek a legtöbb vállalatnál még a jövő kategóriájába tartoznak. Ilyen például a mesterséges intelligencia vagy az IoT, a dolgok internete. Jellemző rájuk továbbá, hogy ún. bimodális IT-t üzemeltetnek. Ennek lényege, hogy a vállalat alapműködését biztosító folyamatokat a lehető leghatékonyabban – többek között a felhőtechnológia előnyeit kihasználva – működtetik, és ezzel párhuzamosan új, innovatív folyamatokat, eszközöket tesztelnek, vezetnek be a még nagyobb hatékonyság elérése érdekében.

Negyedszer, a digitális átalakulásban éllovas vállalatok a sokszor emlegetett tehetséggondozás területén is más megközelítést alkalmaznak. Nagyobb hangsúlyt kap náluk az alkalmazottak képzése, megtartása. Ez megjelenik többek között abban is, hogy számos eszközzel segítik a dolgozók tovább- és átképzését.

Hogy melyek napjainkban a legértékesebb digitális képességek, egy másik felmérés, a Müncheni Műszaki Egyetem Skills for Digital Transformation című tanulmányából derül ki. Eszerint a legkönnyebben azok tudnak elhelyezkedni, akik a digitális biztonság, a mobil technológia, az üzleti változásmenedzsment, a big data elemzés és a felhőtechnológia területén tettek szert alkalmazható ismeretekre. Ezt a tudást folyamatosan bővíteni kell, és ezt egyre többen már nem tehernek, hanem a fejlődésük eszközének érzik: a cégvezetők szerint a digitális korra való felkészítést komolyan vevő munkahelyeken sokkal erősebb az alkalmazottak elkötelezettsége is.

A felmérés egyik fő megállapítása mindezek tükrében az, hogy a digitális „utazást” nem vagy legalábbis nagyon nehezen lehet sikerre vinni a megszokott gondolkodásmóddal. A digitális gondolkodásmód ugyanis a technológiát nem eszköznek, hanem az újfajta üzleti jövő integráns részének tekinti.