A klímaváltozás elleni harc folytatódik

A héten rendezik meg a Global Climate Action Summit elnevezésű rendezvényt San Franciscóban. Ez lesz az egyik legnagyobb nemzetközi találkozó, amely eddig a klímaváltozás ügyével foglalkozott. Az esemény azt célozza, hogy elindítsa azokat a gyorsan meghozandó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban vállalt globális célkitűzések teljesítését. A fórum ragyogó lehetőség lesz arra, hogy előrelépjünk a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Ez azonban csak minden érdekelt fél közreműködésével sikerülhet.

A párizsi klímamegállapodásban a nemzetközi közösség arról állapodott meg, hogy 2 Celsius-fokban – ideális esetben 1,5 Celsius-fokban – korlátozzák a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti szinthez képest. E célból a megállapodásban részt vevő országok kormányai azt a feladatot kapták, hogy dolgozzák ki a saját klímavédelmi akciótervüket.

Az egyes országok kormányai azonban egyedül nem tudják a kitűzött célt elérni.

Ebben mindenkinek szerepet kell vállalnia, beleértve az államigazgatás összes szintjét, az üzleti élet vezetőit, a befektetőket és a civil társadalmat is. Ez az inkluzív multilateralizmus új formáját teszi szükségessé, amelyet az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérésénél is alkalmazni lehet, s amely jól kiegészíti a párizsi klímamegállapodás vállalásait. Ez egy nagy feladat, azonban számos okunk van az optimizmusra. Eddig nem látott szemlélet alakult ki a világban az alacsony szénfelhasználású, a klímát védelmező jövő iránt, amelyet dinamikus zöldgazdaság, virágzó társadalom és egészséges környezet jellemez. Egy idén megjelent jelentés szerint 2017-ben az erőművi kapacitások nettó növekedésének 70 százalékát megújuló energia biztosította. Továbbá az Under2 Coalition elnevezésű kezdeményezés keretében több mint kétszáz ország, régió és helyi kormányzat vállalt kötelezettséget arra, hogy az 1990-ben mért szinthez képest 2050-re legalább 80 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A városok szintén bizonyítják, hogy képesek a klímaváltozás elleni harcban vezető és innovatív szerepet betölteni. New York például arról döntött, hogy a legszennyezőbb épületei közül 14 500-at átépít. A kínai Sencsen pedig az első város lett a világon, ahol a tömegközlekedésben használt buszállomány teljesen elektromos járművekből áll. A brazíliai Curitiba a városi élelmiszer-termelés új modelljét vezette be. Az üzleti életről pedig az mondható el, hogy több mint hétszáz vállalat (amelyek összesített piaci kapitalizációja meghaladja a 16 ezermilliárd dollárt) tett klímavédelmi vállalásokat. Továbbá 289 befektető, akiknek az eszközállománya megközelíti a 30 ezermilliárd dollárt, csatlakozott az öt évre szóló Climate 100+ kezdeményezéshez, amely a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátó vállalatai ellen lép fel a klímaváltozást mérséklő intézkedések javítása, az emisszió csökkentése és a klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi beszámolók erősítése céljából.

Ennek eredményeképpen a zöldkötvények kibocsátásának globális értéke idén elérheti a 300 milliárd dollárt. Még távolról sem oldottuk meg azonban a problémát.

Kutatók szerint a globális szén-dioxid-emisszió terén 2020-ban fordulópontnak kell bekövetkeznie, ha az évszázad közepére el akarjuk érni a karbonsemlegességet. Ez azt jelenti, hogy az emisszió mértékének elég alacsonynak kell lennie ahhoz, hogy az erdők, a talaj és más természetes rendszerek felszívhassák. Eddig mintegy ötven ország érte vagy érhette el emissziós csúcsát, és több állam is hamarosan csatlakozhat hozzájuk. Ez előrelépés, de nem elegendő. Valójában az üvegházhatású gázok még mindig olyan ütemben halmozódnak fel az atmoszférában, hogy hamarosan meghaladjuk az 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést. Ezen szint felett pedig a klímaváltozás legrosszabb hatásai közül néhányat már nem lehet kivédeni. A jelenlegi trend mellett 3 Celsius-fokkal is emelkedhet az átlagos globális hőmérséklet, ami létfontosságú természeti rendszereket – korallzátonyokat, esőerdőket, sarkvidéki régiókat – veszélyeztet. Minden fontos érdekcsoportnak erősítenie kell klímavédelmi elkötelezettségét.

E folyamat elindításához a Global Climate Action Summit és partnerei számos új feladatot fogalmaztak meg, köztük a városi hulladékmentességet vagy az emissziómentes járművek elterjedésének felgyorsítását.

Az ilyen törekvések nemcsak a környezetünket védik, hanem lökést adhatnak gazdaságainknak is. A New Climate Economy egyik friss jelentése szerint az alacsony szénfelhasználású gazdaságra való átállás egyedül a közlekedési ágazatban világszerte évente 23 millió munkahelyet teremthet. Talán még fontosabb, hogy a különböző szektorokban a vállalatvezetők nyilvánossá tegyék saját klímavédelmi törekvéseiket. Ezzel valószínűleg arra ösztönöznék a kormányok vezetőit, hogy a saját vállalásaik terén fokozzák az erőfeszítéseket az ENSZ decemberi, Lengyelországban tartandó klímaváltozási konferenciája előtt, ahol a kormányok a párizsi klímamegállapodás végrehajtási irányelveit véglegesítik.

Egyedül nehéz cselekedni. A közös fellépés arra ösztönözhet, hogy még több erőfeszítést tegyenek a különböző érdekcsoportok. Ha pedig egy egészséges bolygót akarunk örökül hagyni a következő nemzedéknek, akkor éppen ez a „több” az, amire szükségünk van.

Copyright: Project Syndicate, 2018

www.project-syndicate.org