Lassan zöldebbé válik a pénzügyi szektor
A világgazdaság legbefolyásosabb szereplői közül néhány állam élen jár a tiszta, zöld, emissziómentes világra való átállásban, miközben igen nagy hatalmú kormányok nem teszik meg a szükséges lépéseket. A pénzügyi szektor óriáscégei világszerte láthatják ennek a folyamatnak a kockázatait és lehetőségeit, és már nem várnak a politikai döntéshozók iránymutató jelzéseire. Már most hatalmas pénzforrásokat helyeznek át a fosszilisüzemanyag-iparból az alacsony karbonfelhasználású technológiákba azzal, hogy azonnali tilalmat vezetnek be az új fosszilisüzemanyag-ipari beruházások finanszírozása terén, vagy megkülönböztetik a tiszta és a „piszkos” energiát előállító vállalatokat.
Ez a hozzáállás elterjedhet a különböző gazdaságokban. Gondoljunk például arra, hogy az energiaipari projektek finanszírozásában Indiában milyen különbségek állnak fenn az állami és a magánszektor között.
A széntüzelésű erőművek finanszírozása 93 százalékkal csökkent 2017 és 2018 között, miközben a megújuló energiaforrások esetében ez a mutató 10 százalékkal nőtt.
A szénprojekteket szolgáló hitelek legnagyobb része 2018-ban állami ellenőrzésű pénzügyi intézményektől származott, ellenben a megújuló energiaforrások finanszírozásához szükséges hitelek háromnegyede magánkézben levő bankoktól érkezett.
Hasonlóképpen Japánban is átállnak a bankok megújuló projektek finanszírozására a szénprojektek helyett, még ha a kormány nem jelölt is ki határidőt a szénből előállított energia kivezetésére. Az országban az idén három szénerőműprojektet állítottak le, vagy halasztottak el. Továbbá a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint világszinten a szénerőműprojektekbe történő beruházások 2018-ban évszázados mélypontra estek vissza, miközben több szénerőművet leállítottak.
Ez a trend még erősebb lesz, ahogy a fosszilisüzemanyag-ipari beruházások finanszírozásával felhagyó pénzügyi cégek száma tovább növekszik. Gondoljunk a március óta olvasható szalagcímekre. A japán Mitsubishi UFJ pénzügyi csoport például beszüntette az új széntüzelésű erőművi projektek finanszírozását. Továbbá a Chubb lett az első nagyobb amerikai biztosító, amely bejelentette, hogy nem biztosít szénipari vállalatokat, miközben Ausztráliában a Suncorp lett az utolsó olyan biztosító, amely megszüntette az új szénbányászati, szénerőművi projektek biztosítását.
A kínai állami fejlesztési és beruházási vállalat is azt közölte, hogy leállítja az új széntüzelésű erőművekbe történő beruházásokat, és az új energiaforrásokra összpontosít.
Az alacsony szénfelhasználású világ elérését célzó Investor Agendát 477 társaság írta alá, ezek együttvéve mintegy 34 ezermilliárd dollár eszközt kezelnek.
Az Institute for Energy Economics and Financial Analysis kimutatta, hogy azok a cégek, amelyek nem figyeltek kellően a klímaváltozással kapcsolatos figyelmeztetésekre, tetemes veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni. A BlackRock, a világ második legnagyobb alapkezelője mintegy 90 milliárd dollárt veszített az elmúlt évtizedben, az összeg háromnegyede az ExxonMobilban, a Chevronban, a Shellben és a BP-ben meglévő részesedéséhez volt köthető. A General Electric befektetői, köztük a BlackRock, 193 milliárd dollárt veszítettek a 2018 előtti három évben, mivel tévesen mérték fel a zöldenergiára való átállás ütemét, valamint a gázturbinák és a hőerőművek iránti kereslet összeomlását.
Bár a fosszilis üzemanyagokról való átállás folyamata már lendületet vett, az igazi áttörés még várat magára. Az IEA szerint az olaj-, gáz- és szénipari beruházási tevékenységek mértéke 2018-ban újraerősödött, közben az energiahatékonysági és a megújuló energiaforrásokba irányuló befektetések megakadtak.
A pénzügyi szektornak nemcsak a szén, hanem az összes fosszilis üzemanyag esetében vissza kell vonnia a beruházási támogatásait. Ugyanilyen fontos, hogy a kormányok ambiciózus menetrendet határozzanak meg arra vonatkozóan, hogy a gazdaságaik megfeleljenek annak a követelménynek, hogy a globális felmelegedés mértéke 1,5 Celsius-fok alatt maradjon.
Az ENSZ szeptember 23-i klímacsúcsa felkínálja a lehetőséget a pénzügyi intézményeknek és a kormányoknak a szükséges lépések megtételére. António Guterres ENSZ-főtitkár arra szólított fel, hogy a kormányzatok és a magánszektor résztvevői is vállaljanak kötelezettséget az emisszió nettó zéró szintre csökkentésére, ennek keretében ötévente köztes célokat jelölnének ki.Guterres felhívására reagálva a befektetőknek úgy kellene átstrukturálniuk portfólióikat, hogy 2050-re megvalósulhasson a nettó zéró emisszió. A hosszú távú célkitűzések azonban nem elegendők. A következő hónapokban, években konkrét lépéseknek kell követniük a most megfogalmazott vállalásokat, hogy a szükséges folyamatok kellően előrehaladjanak.
Copyright: Project Syndicate, 2019
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.