BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Érkeznek a helikopterek

Az amerikai intézkedések jó része helikopterpénz formájában, a modern monetáris elmélet alkalmazásával valósul meg. Vélemény.
2020.03.31., kedd 16:30

A koronavírus-járvány súlyosbodását követően az Egyesült Államok kétezermilliárd dolláros gazdasági mentőcsomagot fogadott el, amely a tavalyi amerikai GDP 9,2 százalékának felel meg.

A törvényhozás lépése a Federal Reserve (Fed) példátlan intézkedéseit követte, amelyek nyílt végű mennyiségi lazításból, valamint a vállalkozásokat támogató, a hitelezést fenntartó új mechanizmusokból állnak.

Az amerikai intézkedések jó része helikopterpénz formájában, a modern monetáris elmélet alkalmazásával valósul meg, amikor a jegybankok az adócsökkentésből vagy az állami költekezés növeléséből álló költségvetési élénkítést államkötvények vásárlásával finanszírozzák.

Fotó: Shutterstock

A körülményeket figyelembe véve biztosra lehet venni, hogy a Fed eszköz­vásárlási programja legalább kétezer­milliárd dollár értékű lesz, vagyis a kormányzatnak nem kell a piacokról hitelt felvennie. Januárban, még a koronavírus-válság kitörése előtt, a kongresszusi költségvetési hivatal azt jelezte előre, hogy a szövetségi államháztartási hiány évente ezermilliárd dollár feletti lesz a következő évtizedben.

Mindeközben az Egyesült Királyság is a modern monetáris elméletnek megfelelő lépéseket tett (helikopterpénz biztosítása). Először is a Bank of England arra készül, hogy kétszázmilliárd font értékben vásárol állampapírt és nem pénzügyi társaságok befektetési besorolású kötvényeit. Ez a monetáris élénkítés a tavalyi brit GDP majdnem 10 százalékát teszi ki. Költségvetési oldalon pedig az új pénzügyminiszter a deficitet növelő élénkítő intézkedésekbe kezdett.

Az idei évre a brit kormányzat legalább 7,5 százalékos hiánnyal számol, amely akár 10 százalékra is emelkedhet. De még ez utóbbi esetben is a deficit mértéke megfelelne a jegybank monetizált adósságvásárlásával lefedett értéknek, vagyis a fiskális élénkítés rendkívüli mérete ellenére a kormányzatnak nem kell majd a piacokról hitelt felvennie.

Az eurózónában kisebb a tér a fiskális élénkítésre, azonban az Európai Központi Bank (EKB) már közölte, hogy a március 18-án bejelentett 750 milliárdos vásárláson túl 120 milliárd euró értékben fog nettó eszközvásárlásba kezdeni.

Az EKB eszközvásárlási programja az eurózóna tavalyi GDP-jének a 7,3 százalékát fedi le, amivel elmarad az amerikai és brit intézkedések mértékétől. Sajnos, az eurózóna költségvetési politikája teljesen szánalmasnak nevezhető. Március 16-án a tagállamok pénzügyminiszterei azt jelentették be, hogy csupán a GDP 1 százalékát kitevő élénkítésbe fognának az idén.

Miután az eurózónában nincs egy olyan központi intézmény, amely független költségvetési jogkörökkel rendelkezik, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) tekinthető annak az intézménynek, amelyen keresztül az erős pénzügyi helyzetben lévő tagállamok támogatást tudnának nyújtani a gyengébb pénzügyi helyzetben lévő tagállamoknak. Úgy tűnik azonban, hogy nincs konszenzus az eurózónán belül abban, hogy az ESM felhasználható-e ilyen célra.

A másik opció az lehetne a tagállamok számára, hogy a GDP 7,3 százalékára növelnék saját költségvetési élénkítési programjaikat, miközben az EKB helikopterpénzt biztosító intézményként lépne fel. Ezzel azonban az EKB kvázi fiskális műveleteket hajtana végre, amelyek a költségvetési kockázatok tagországok közötti újraelosztását is tartalmaznák, amihez a meglévő szerződések módosítására vagy egy olyan kollektív akaratra lenne szükség, amely nem venné figyelembe az ilyen műveletek nyílt legitimációs problematikáját.

Szemben az USA-val és Nagy-Britanniával, ahol egyetlen jegybank működik, az EKB a kormányzatok előtt nem tudja könnyen felvállalni a fiskális tényező szerepét. Például az olasz államadósság eurórendszeren keresztül történő megvásárlásával a szuverén kockázat a pénzügyileg erős tagállamok nemzeti jegybankjaihoz, vagyis ezen országok adófizetőihez kerülne.

De ha ez a helyzet, akkor súlyos hanyagság lenne hagyni a meglévő szerződések azon hibás elemét érvényesülni, amely tiltja a helikopterpénz megfelelő használatát válságos időkben. Olaszországnak legalább a GDP 5 százalékával megegyező értékű költségvetési élénkítést kell alkalmaznia. Ahhoz, hogy erre képes legyen, az EKB és az ESM műveleteinek valamilyen formában megvalósuló kombinációjára van szükség.

Copyright: Project Syndicate, 2020

www.project-syndicate.org

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.