A pandémia hatásai: szükségből erényt

Napjainkban már nem kérdés, hogy a globális Covid–19 járvány világszerte gazdasági visszaesést okoz. A tőzsdei árfolyamok lejtmenetben vannak, teljes ágazatokat meghatározó nagyvállalatok döntöttek megszorítások, leépítések mellett. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a pandémia időbeli lefutásának bizonytalansága miatt a negatív hatások nem rövid távúak, még csak nem is átmenetiek. A 2008. évi válság eredete és kezelési módja megismerhető és részben kalkulálható volt. Most azonban minőségileg másról van szó: a gazdasági visszaeséshez az országok túlnyomó többségében társadalmi sokkhelyzet társul. A karanténok és a kijárási korlátozások a társadalmi együttműködés és a piac évtizedes gyakorlatát írják felül, de ne ijedjünk meg, egyúttal új formák magját is elvetik.

Napjainkban gyakran felvetődik a kérdés: ki a pandémia igazi vesztese?

Az egyéni vállalkozó, a hazai szükségletre koncentráló szolgáltató kisvállalkozás, az ipari beszállító, vagy a hazánkba települt nemzetközi nagyvállalatok? Mind egyszerre vesztes is és nem is, szolgáltatói profiltól, piaci kapcsolatrendszertől, munkaerő-állománytól és pénzügyi helyzettől függően. A külpiacra értékesítő, döntően nagyvállalati szektor helyzetét csak részben tudjuk a saját eszközeinkkel befolyásolni. Ezzel szemben a legtöbb magyar kkv nagyrészt hazai piacra termel vagy szolgáltat. A belső piac esetében nagyobb a mozgástér.

A hazai kkv-k pozíciójának erősítése a foglalkoztatottság tekintetében is kulcskérdés, mivel jelenleg ezek foglalkoztatják a munkavállalók több mint felét. Itt kell minél nagyobb mértékben megőrizni a munkahelyeket, és új vállalkozások indításával biztosítani a gyarapításukat. A perspektivikus és értékteremtő munka és munkahely a pandémiás sokk legjobb társadalmi ellenszere.

A mikro- és kisvállalkozások túlélése és megerősödése a magyar társadalom egyik nagy erőforrása. Leginkább azok a cégek kerülhetnek jobb helyzetbe, amelyek ma is több lábon állnak, saját termékeik vagy szolgáltatásaik vannak, amelyeket folyamatosan fejlesztenek, és amelyeknél a digitális világ a működés természetes része. Reményeink szerint újraindul egy, még a korábbiakat is felülmúló, életképes startupközösség, és szükségképpen felértékelődik az egyéni vállalkozás indítása az alkalmazotti vagy a munkanélküli léttel szemben.

A kormány az elmúlt hetekben már több vonalon is hozott intézkedéseket a hazai kkv-k segítésére, a remélten átmeneti piaci és pénzügyi problémáik kezelésére.

Ez azonban csak akkor vezet tartós sikerre, ha társul hozzá a nemzeti kohézió erősödése két irányban: egyfelől a vállalkozások segítsék beszállítói partnereiket problémáik kezelésében, másfelől a lakosság a saját vásárlásainak tudatos átgondolásával hozza kedvező helyzetbe települése, régiója kis cégeit, egyéni vállalkozásait (például családi közértekben vagy helyi piacokon vásároljon, onnan szállíttasson házhoz). A kkv-k továbbélése és gyarapodása, új növekedési perspektívája a magyar gazdaság erejének bizonyítéka.

A pandémiás krízis társadalmi sokkot vált ki. Társas együttműködési formákat rombol, és a kötelező korlátozásokkal bizonyos fokig atomizálja a társadalmat. Egyidejűleg megváltoztatja egyes ágazatok helyzetét, értékláncokat formál át, érdemi változást kényszerít ki a céges működés kereteiben, miközben a rombolás mellett a társadalom és a gazdaság viszonyában új értékeket teremt. Olyan együttműködési formákat hoz létre, amelyek egyúttal – koncentráljunk a pozitív összefüggésekre – támogató környezetet teremtenek a hazai kkv-k számára.