A növekedés alappilléreit is támadja a vírus

A koronavírus-járvány következtében kialakuló kedvezőtlen globális helyzet a hazai gazdaságot is nyomás alatt tartja. A korábbi évek széles bázison megvalósult gazdasági növekedését mind keresleti, mind kínálati oldalról visszaveti a járványügyi helyzet, a veszteségek mérséklése érdekében számos költségvetési és monetáris politikai eszköz támogatja a gazdaságvédelmi program sikerét.

Hazánkban a GDP növekedési üteme 2013 óta minden évben meghaladta az uniós átlagot.

Kimagasló dinamikája az uniós gazdasági környezet lassuló növekedése ellenére is kitartott, a hazai gazdaság teljesítménye 2019-ben 4,9 százalékkal bővült.

Idén az első negyedév gazdasági folyamatait még csak részlegesen érintették a járvány hatásai, az unió egészében azonban már csökkent a GDP: az előző negyedévhez képest 3,3, 2019 első negyedévéhez képest 2,6 százalékkal. A koronavírus-járvány által leginkább érintett tagállamokban az átlagosnál is nagyobb mértékben esett vissza a gazdaság teljesítménye, legnagyobb mértékben, 5,4 százalékkal Franciaországban. Érdekes ugyanakkor, hogy Szlovákiában, ahol a vírushelyzet nem volt annyira súlyos, mint a nyugat-európai tagállamokban, szintén nagymértékben, 4,1 százalékkal esett vissza a GDP az első negyedévben az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Magyarországon 2020 első negyedévében a nyers adatok szerint 2,2 százalékos növekedés volt, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint, éves viszonylatban 2 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék volumene, az előző negyedévhez mérten 0,4 százalékkal mérséklődött.

A járványügyi helyzet a gazdaság majd mindegyik szegmensére hatással van. A turizmus szinte teljesen leállt, a kereskedelmi szálláshelyek túlnyomó része márciusban csak a hónap első felében működött, bruttó árbevételük 60 százalékkal volt kevesebb, mint 2019 márciusában. Az ipari termelés – a munkanaphatással megtisztított adatok szerint – 10 százalékkal csökkent: a járműgyártás teljesítménye erősen visszaesett, míg az élelmiszeriparban gyorsult a növekedés.

Felhasználási oldalról nézve a GDP növekedésének egyik legfontosabb pillére az elmúlt években az erőteljes lakossági fogyasztás volt, amire a koronavírus-járvány minden valószínűség szerint hosszabb távon fékező hatással lesz.

Egyrészt a minden bizonnyal csak átmenetileg, de csökkenő foglalkoztatás következtében romlani fog a lakosság vásárlóereje, másrészt a fizikai korlátozások és bizonytalanság következtében csökkenő fogyasztói bizalom miatt a vásárlások egy részét elhalasztják a háztartások.

Idén márciusában 56 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az előző hónaphoz képest, közülük azonban csak kétezren gyarapították a munkanélküliek számát, vagyis csökkent a gazdasági aktivitás: 54 ezren az inaktívak között jelentek meg, mivel a munkahelyüket elvesztő emberek túlnyomó többsége a korlátozó intézkedések következtében nem tudott aktívan munkát keresni vagy rövid időn belül munkába állni. Mintegy 170 ezer foglalkoztatottat érint a részmunkaidő bevezetése vagy a fizetés nélküli szabadság elrendelése. Keresetük csökkenését az állami bértámogatási program igyekszik mérsékelni.

Csaknem ötvenezer egyéni vállalkozó függesztette fel a tevékenységét, mivel a megváltozott működési környezet következében veszteségbe fordult volna a vállalkozás eredménye.

A fogyasztók vásárlóerejének csökkenése még kevésbé, de a kiskereskedelmet érintő jogszabályi korlátozások hatása erősebben tükröződik az egyes üzlettípusok forgalmának volumenében. A közlekedés visszafogása az üzemanyagtöltő állomások forgalmának csökkenésében, míg a lakosság készletfelhalmozása az élelmiszer jellegű vegyes üzletek, valamint a patikák és a gyógyászati termékeket forgalmazó üzletek értékesítéseinek növekedésében jelent meg. Összességében a kiskereskedelmi üzletek forgalma márciusban – naptárhatástól megtisztítva – 3,5 százalékkal meghaladta a 2019. márciusit.

A következő hónapokban a GDP csökkenésére kell számítani,

már csak azért is, mert a tavalyi bázis európai összehasonlításban is kiemelkedően magas volt, 2019-ben a gazdaságnak szinte mindegyik ágazata jelentősen bővült. A várható csökkenés mértékét és időtartamát nehéz megbecsülni. A magyarországi gazdasági kilátások szorosan összefüggnek más országok gazdaságának működésével és a globális folyamatok alakulásával. Látjuk, hogy a legtöbb ország igyekszik a vírus miatti korlátozásokat enyhíteni, éppen annak érdekében, hogy amint a járvány csillapodik, a gazdasági károkat mérsékeljék, de ennek hatásáról még nincsenek jól megfogható információk.