Az építőipar kulcsfontosságú terület

Nagy ívű lakásprogramot körvonalazott a napokban, és jelentős szerepet vállalna benne, a Magyar Nemzeti Bank. A program évente országosan 30-40 ezer új lakással, 1 százalékos GDP-növekedéssel és félszázezer új munkahellyel számol.

Impozáns mutatók ezek, és ha kormányzati és társadalmi támogatással elindulna a fejlesztés, az a magyar építőipar számára hatalmas lökés lenne. Vagyis az egész patrióta nemzetgazdaság új impulzusokhoz jutna.

Az építőipar kulcsfontosságú terület ebben a programban és a gazdaság egészének fellendítésében. A gazdasági fejlesztések nem nélkülözhetik az építést.

Érdemes néhány adat számbavételével visszatekinteni az építőipar helyzetére, amely nyolcéves recesszió után 2017-től a piaci szereplők reális várakozásai szerint tartósan növekedési pályára került. 2018-ban a szektor éves bővülése 22,3 százalék volt, az év első két hónapjában 39 százalékos növekedést mértek.

A KSH adatai szerint az építőipari termelés volumene 2019-ben 21,7 százalékkal haladta meg az előző évit. 2020 februárjában ez az adat 2,5 százalék volt.

A koronavírus-járvány hatása ebben az időszakban még nem jelentkezett, márciusban azonban már igen: a termelés 3,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az első negyedév összességében 0,1 százalékos csökkenést mutatott, a folyó áron kimutatott 817 milliárd forint termelési értékkel.

Az év első hét hónapjában 9,8 százalékkal csökkent az építőipari termelés az előző év azonos időszaka óta. Júliusban ugyanakkor a júniusihoz képest már 3,5 százalékos emelkedést mutattak a KSH-adatok.

Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállománya 21 százalékkal maradt el a tavaly július végitől.

A koronavírus-járvánnyal összefüggő gazdasági folyamatok az építőipar egészére jelentősen hatottak.

A járvány kirobbanása utáni hónapokban a lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma átmenetileg visszaesett: 2019 azonos hónapjaival összevetve márciusban a kétharmadára, április–májusban alig több mint a felére csökkent, júniusra viszont újra megközelítette az egy évvel korábbi szintet (90 százalék).

A 2020 első fél évében a kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések száma 12 475 volt. Ez előrevetíti,

hogy a lakásépítések száma jelentősen csökkenhet, figyelemmel arra, hogy az építés átlagos átfutási ideje 2,7 év.

Az építőipar összes szereplője tudja, hogy a koronavírus-válság után, 2020–21-ben jelentős kormányzati intézkedések nélkül nagyon kevés lakásprojekt indul majd. Egy újabb visszaesés és az ágazat hektikussága a mostani helyzetben nemcsak építésgazdasági, hanem nemzetgazdasági károkat is okozhat. Ezért is fontos és üdvözlendő fejlemény számunkra a jegybankelnök által jegyzett lakásprogram terve.

Az építőipar tevékenysége a lakásépítéseken túl a többi iparág fejlesztési igényeiből, infrastruktúra-fejlesztésekből, út- és vasútépítésekből, vízügyi és környezetvédelmi beruházásokból, intézményi és kereskedelmi építmények építéséből és a meglévő lakás- és épületállomány felújításából, átalakításából, korszerűsítéséből tevődik össze.

Ebből következik, hogy az építőipar azt épít, amit megrendelnek tőle, tehát függ a központi, az önkormányzati és a lakossági igényektől. A társadalom és a nemzetgazdaság szereplői részéről biztosan új megrendelésekre van szüksége az építőiparnak a csökkenő új szerződésállomány megállítására, mert az ágazat képes a GDP mintegy 6-7 százalékát megtermelni.

Az építőipar multiplikátor hatása a nemzetgazdaságban jelentős, legalább négy-ötszörös, ezért a válságkezelés ezen a területen prioritást kell hogy élvezzen. Az épített környezet alakítása

nem egy szakma ügye tehát, hanem széles körű társadalmi kérdés, össztársadalmi érdek.

Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár véleménye szerint az építőipar a koronavírus-járvány alatt is derekasan helytállt, az építkezések folytatódtak. Ráadásul a járványnak pozitív hatása is volt: felgyorsult az építő­ipar digitalizációja. A kormány a nemzetgazdaságot meghatározó ágazatként tekint az építőiparra.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke többször is felhívta a figyelmet arra, hogy miközben az építőipar jelenleg is képes arra, hogy az elmúlt három évben megszokott lendülettel és nagyságrendben kivitelezzen az országban, a megrendelésállománya jelentősen csökkent. A megrendelői oldalon a legnagyobb megtorpanás az önkormányzatoknál volt, az állam 2020 első felében ugyanolyan értékben szerződött az építőiparral, mint egy évvel korábban.

A helyzet kezelése érdekében

az ÉVOSZ kérte a kormányzattól, hogy hozza előre a már 2020-ra, 2021-re betervezett közösségi beruházásokat.

Bízunk benne, hogy a kormányzat, az általa bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseivel karöltve segíti a rendelésállomány növekedését, és mindezek munkát biztosítanak az építőiparban dolgozó mintegy 300 ezer embernek.

Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a társadalom és a politika tisztában legyen a magyar építési szakemberek helytállásával, kiváló innovációs képességével. Az építő­ipar helyzete válságokban a nemzetgazdaság egészének a jelzőrendszere.

Különös figyelmet kell fordítanunk ezért az építőipari szakmunkásképzésre is, mert az építőipar csapatmunka. Jól képzett, innovációra képes mérnökökre és szakmunkásokra van szükség ahhoz, hogy a munka eredményeként megvalósuló építmény jó minőségű legyen. Az építőiparban a járvány idején is hősiesen folyt a munka, ma, holnap és holnapután is készen állunk az új feladatokra.