Kánikulában
Az előrejelzések szerint a simogató nyári meleget a mindenünnen forróságot árasztó nyári kánikula váltja fel, amikor a hőmérő higanyszála tartósan 35 fok körül lesz, és az éjszakák sem hoznak enyhülést. És a nap heve ellen éppúgy védekeznünk kell, ahogy a téli fagyok esetében, nehogy a szervezetünket károsodás érje. Télen fűtünk, nyáron hűtünk – egyik sem olcsó mulatság, és ekkor előjön mérnökszemmel az energiahatékonyság oly sokszor körüljárt kérdése.
Magam is sokat foglalkoztam korábban is ezzel a kérdéskörrel, és az energiával való takarékos gazdálkodás ma is foglalkoztat, ahogy mérnökeinket is.
Először is: a légkondicionálók működtetése, energiaigénye semmivel sem kisebb, mint a téli időszakban elfogyasztott villamos energia. Nyáron alig kell felkapcsolnunk a lakásokban és a munkahelyeken a lámpákat, viszont – egyébként helyesen – bekapcsoljuk a légkondicionálókat, amik, főleg a korszerűtlenebb típusok, „eszik” a villanyáramot. Tehát első lépésben, ha módunk van rá, kisebb energiaigényű berendezéseket kell szereznünk. Ez ma már nem okoz nehézséget. Ahogy az sem, hogy megváltoztassuk energiafogyasztási szokásainkat – bár ez nehezebb ügy, mert új szemléletre van szükség hozzá. Még mindig energiapazarlóan élünk, pedig imamalomszerűen ismételgetjük, az energiatudatosság és az energiatakarékosság fontosságát – ebben, sajnos, kevés előrelépés történt.
Ahogy télen nem tudjuk benntartani a lakásokban a meleget a rossz nyílászárok és az elégtelen hőszigetelés miatt, nyáron éppúgy nem tartjuk a lehűtött levegőt a falakon belül. Ez mérhetetlen pazarlás. Hiányolom ma is, ahogy hiányoltam korábban is a komoly felvilágosító munkát, a kampányokat, az utcai óriásplakátokon vagy a televíziós reklámokban. A gyártók persze reklámoznak, hogy minél több terméket eladjanak, ez a dolguk, viszont nekünk meg az, hogy fölhívjuk minden fórumon az energiatudatosságra a figyelmet! Igazából a lakásfelújításokat is ennek az energiatudatossági szempontnak alárendelve kell elvégezni. Ebben viszont – a visszajelzések alapján – van javulás, főleg ott és akkor, ha okleveles mérnök munkáját igénybe veszik. Az épületek hőszigetelése döntő dolog tehát hidegben és forróságban is!
A másik nagy probléma, ami kánikulák idején előkerül, az pedig a víz kérdése. Lesz-e elég víz mindenre, kell-e vízhiányra, vízkorlátozásra számítani?
Az elmúlt években például voltak települések, ahol megjelentek a lajtoskocsik, mert nem volt elegendő ivóvíz a háztartások számára. A vízhiány, a földjeink szenvedése az aszálytól a víztározók hiányára is figyelmeztet bennünket. Vagyis nem lehet elégszer leírni, hogy az ivóvíz az élet szempontjából talán legfontosabb tényező. A vízbiztonság eléréséhez korszerű vezetékhálózatra és jól működő, karbantartott vízművekre van szükség. Ezekben is bizony lemaradásban vagyunk, és ezek a feladatok nem másra várnak, hanem miránk. Tehát körültekintő vízgazdálkodásra van szükségünk. Ez a szakterület olyan tudományos és műszaki kérdésköröket ölel fel, amelyek mérnöki feladatot jelentenek. Ugyanakkor ismét felhívom a figyelmet arra, hogy meg kell változtatnunk a vízzel kapcsolatos, társadalmilag káros nézeteket, miszerint folyóink bőven „termelik” a vizet. Ez nincs így, mivel Magyarország speciális vízrajzi adottsága az, hogy felszíni vizeink 96 százaléka határon túlról származik, ezért az ide érkező szélsőséges eloszlású vízkészletek hasznosítását csak a vízmegtartó képességünk növelésével, víztározással, ésszerű vízkormányzással lehet elérni. Minél több víztározónk van, annál biztonságosabb az életünk, vagyis az újabbak építését nem lehet megspórolni.
Még van egy igen fontos (kánikulai) kérdéskör, ez pedig az, hogy a városainkban növelni kell a zöldterületeket, növelni kell parkok számát és területét, és ahol lehet az utcákban is fákat, bokrokat, cserjéket kell telepíteni. A zöldterületeken keresztül lélegzik a város, egy lombos, árnyékos utcában a kánikula is százszor elviselhetőbb, mint a toronyházakkal telezsúfolt kőrengetegben.
Végezetül mérnökszemmel további két dologra hívnám föl a figyelmet, mindkettő a mindennapjainkat szolgálja, komfortérzetünket érinti.
Az egyik a napkollektorok mellett szól, a másik a beltéri hűtőrendszerek mellett. Mindkettő elterjedőben, kiváltképp a klímaberendezéseké – ezek használata oly mértékben elterjedt, hogy energiaigényük szinte azonos a téli időszak fűtési rendszereivel. Tehát többletkiadást jelent, mégpedig oly mértékűt, amely igencsak megterheli a családi költségvetéseket.
Sajnos a magyar lakásállomány mintegy 40 negyven százaléka energetikai szempontból rosszul vizsgázik; már elégszer felhívtam a figyelmet a mérnöktársadalom nevében arra, hogy a legjobb energiatakarékosság, a legjobb rezsicsökkentés a fel nem használt energia, a változás azonban csak igen lassan következik be. Tehát ismét előkerül az energiatudatosság kérdésköre, ehhez pedig felvilágosító munkára és energiahatékonyságra van szükség. A feladatok elvégzéséhez megvannak a jó minőségű eszközök, elérhető áron a berendezések, mindezekhez megvan a megfelelő szakértelem, a tájékoztatás minőségén azonban van mit javítani.
Itt hívom fel a figyelmet arra az új lehetőségre, amely az Új Széchenyi Terv keretében az MFB Pont Plusz gondozásában jelent meg és az 1990. december 31. előtt használatbavételi engedélyt kapott, egy- és többlakásos családi házakra terjed ki.
A program keretében megvalósuló energetikai korszerűsítésre 108,24 milliárd forint áll rendelkezésre. Budapesten a felhasználható támogatási keretösszeg 6,39 milliárd forint. A program keretében legfeljebb 20 ezer ház energetikai korszerűsítése valósulhat meg.
A felújítási lehetőség éven túli lejáratú kamatmentes beruházási kölcsön és vissza nem térítendő támogatás, valamint saját erő kombinációja. Az elszámolható összes költség hétmillió forint, ebből a saját forrás egymillió forint, a vissza nem térítendő támogatás 3,5 millió, míg a kamatmentes kölcsön 2,5 millió forint lehet átlagosan. A hitelprogram keretében 2024. július 1-jétől 2025. december 31-éig lehet kölcsönkérelmet benyújtani. Amikor a hitelprogram forrása kimerül, a felújítási lehetőség felfüggesztésre kerül. Fontos tudni, hogy a fejlesztéssel, felújítással az energiamegtakarítás elérni kívánt kötelező mértéke 30 százalék. Ehhez értelemszerűen szükséges a beruházás előtti állapot és a befejezés utáni állapot energetikai tanúsítását elvégeztetni.
A kölcsönigénylők a beruházások műszaki-szakmai energetikai előkészítése és a projekt teljes életútja során a megvalósításig bármely energetikai tanácsadó – kormányzati, illetve nem kormányzati – szolgáltatását igénybe vehetik, vagy célszerűen a Magyar Mérnöki Kamara lakossági energetikai tanácsadását.
Energetikai tanúsítás elvégzéséhez nem szükséges előzetes regisztráció, amennyiben az energetikai tanúsítvány készítését a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara névjegyzékében szereplő TÉ-engedéllyel rendelkező energetikai tanúsítók végzik.
A Mérnöki Kamarákban országszerte mindenki számára elérhető szakmai tanácsadással állunk rendelkezésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.