Noé bárkája a pandémia utáni időre

Aki nem száll be, nem jut majd finanszírozáshoz. A cunami már elindult. Jön az ESG. Újabb hárombetűs rövidítéssel bővül a szótár: az ESG a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási területek nevének rövidítése (Environment, Social and Governance). Beszélgetéseim a témáról legtöbbször úgy kezdődnek: „Miről beszélsz?” „Tudsz erről küldeni valami olvasnivalót?”

Mindeközben a Research and Markets mutatói szerint

már 38 trillió (38-szor 1018) dollár áramlott a világ pénzügyi piacain olyan befektetési alapokba, amelyek egy jó értelemben vett kettős mérce alapján fektetnek be: nézik befektetéseik pénzügyi mutatóit, de elkezdték számításba venni azokat a nem pénzügyi tényezőket is, amelyek egy vállalat közép- és hosszú távú kockázatait, lehetőségeit mutatják, és azt, hogy mindezeket hogyan tervezi kezelni.

A kettős mérce egyik serpenyője a klasszikus pénzügyi teljesítmény, a másik az ESG által felölelt hármas egység. Elvárássá vált, hogy a vállalatok ne csak a részvényesek érdekeit tartsák szem előtt, hanem a közösséget is szolgálják, legyen az a környezetünk védelme, a munkatársak, a vevők, a beszállítók kezelése vagy éppen a vállalat hatékony vezetése.

Az ok egyszerű, és ha valaki követte a texasi energia, majd vízellátás összeomlását a sarkköri hidegben, nem szorul magyarázatra. Az emberiség – bízva abban, hogy az erőforrások végtelenek – a végletekig kizsigerelte a természetet, amely most visszavág, pandémia, brutális hidegfrontok, árvizek, viharok és ki tudja, még milyen jelenségek formájában.

A szén-dioxid-kibocsátás az egekbe szökött, és csak néhány év maradt egy fenntartható egyensúly visszaállítására.

Ezek ismert tények. Klímaváltozás ellen sikeresen küzdeni klímaváltozással lehet. Másképp kell viselkednünk mind a környezet, mind az embertársaink irányában. Erről szól az ESG.

Nagyon jó dolog az, hogy pénz tapad hozzá, temérdek pénz. Akik eddig kételkedtek, kivártak vagy éppen gúnyolódtak, azok is át fognak jönni a túlpartra. Milyen terület mondhat magáénak 96 százalékos bővülést egy év alatt? A fenntartható befektetések a világ talán legmeghatározóbb dollártrilliárdos befektetője, a BlackRock szerint ennyit növekedtek tavaly.

Az alapkezelő vezérigazgatója, Larry Fink szerint a klímaátállás történelmi befektetési lehetőség.

A Financial Times szerint tavaly csak Európában 505 új ESG-alap indult, és további 253 alap alakult át úgy, hogy ilyen típusú befektetésekre fókuszáljon. Felzárkózóban van a bankszektor is. A világ legnagyobb sörgyártója, az Anheuser-Busch InBev az ING és a Banco Santander konzorciumától vette fel az eddigi legnagyobb, tízmilliárd dolláros hitelt, amely kifejezetten fenntarthatósági kritériumokhoz kötött. A Goldman Sachs mostantól rendszeresen bocsát majd ki ESG-kötvényeket, és 2030-ig 750 milliárd dollárral száll be a fenntartható pénzügyekbe. Ezek csak az első óriás fecskék. Az ESG körüli retorikából arra lehetne következtetni, hogy

az új megatrendet a félelem vezérli, és bevezetése csak költségekkel jár.

Ennek az ellenkezője igaz. Akik e területen fektetnek be, a lehetőséget keresik, a vállalati átalakulások pedig egy új versenyt jeleznek. Az NYU Stern Center for Sustainable Business és a Rockefeller Asset Management ezer olyan tanulmányt dolgozott fel, amely az ESG-vállalatok pénzügyi teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálta. Pozitív összefüggéseket találtak az ESG-teljesítmény, a működési hatékonyság, a részvényárfolyam és az olcsóbb finanszírozhatóság között. Kiderült az is, hogy az erős ESG-teljesítmény nagyobb védettséget ad válság idején. A McKinsey szerint az ESG értéket teremt. Saját kutatásaik szerint a vásárlók 70 százaléka 5 százalékkal többet hajlandó fizetni egy olyan zöldtermékért, amely nem jár kompromisszumokkal. De nemcsak vásárlók nyerhetők az átállással, hanem lojális és lelkes munkatársak és jövőképes beszállítók is.

A Világgazdasági Fórum (WEF) és Big Four könyvvizsgáló cég által kidolgozott ESG-iránymutatás négy kategóriában, 22 területen foglalja össze az átalakulás lépéseit. A legnyilvánvalóbbak és legsürgetőbbek a környezeti lépések (átállás a megújuló energiára, a szén-dioxid-kibocsátás és a vízfelhasználás csökkentése, a hulladékgazdálkodás újragondolása). Fel kell térképezni a vállalat működésében érdekelt feleket, és meg kell határozni a legfontosabb ügyeket:

jobban kell bánni a munkatársakkal, odafigyelve jóllétükre anyagi és mentális értelemben is.

Hozzá kell járulni a vállalatot körülvevő közösségek prosperitásához. Az ESG szervezeti integrációja mélyreható változásokat indít el, hiszen a WEF kritériumrendszere a purpose, azaz annak meghatározásával indít, hogy miért is létezik a vállalat, mi a célja. Hitelesen csak ebből kiindulva lehet stratégiai szintű változásokat indukálni. Ez pedig már vállalati genetika és szervezeti DNS kérdése.

Nem valamiféle sci-fi mindez. A Budapesti Értéktőzsde már társadalmi vitára bocsátotta ESG Guide-ját, amely hasznos iránytű a hazai tőzsdei vagy oda igyekvő vállalatoknak. Az MNB megkezdte a pénzügyi szektor átállítását a zöldpénzügyekre. A vállalatok vezető fenntarthatósági szervezete, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért ESG-munkacsoportot alapított. Sok még a dolgunk, de Noé bárkája épül. Tessék beszállni.