Öt globális jegybanki dilemma 2024-ben

2023 jellemzően az infláció elleni küzdelemről szólt a jegybankok számára. Szigorú monetáris politikát folytattak, és az emelkedett infláció csökkenő pályára állt a legtöbb országban, azonban az inflációs célok elérése még várat magára. 2023-ban a sok közgazdász által várt egyesült államokbeli gazdasági lassulás és recesszió elmaradt. A márciusi bankválságot új likviditásnyújtó eszközökkel és egyedi lépésekkel kezelték, elkerülve a rendszerszintű következményeket. 2024 hasonlóan izgalmas évnek ígérkezik. Öt olyan jegybanki dilemma körvonalazódik, amely meghatározhatja a globális pénzügyek alakulását az idei évben.      

Jerome Powell Fed-elnök decemberi bejelentései jelentős fordulatot hoztak, és felerősödtek a kamatcsökkentésekre vonatkozó várakozások. A Fed döntéshozóinak előrejelzéseiben a korábbi 5,1 százalék helyett már 4,6 százalékra csökkent a 2024 végi alapkamatra vonatkozó mediánvárakozás. Ez az érték a Fed irányadó rátájának 4,5–4,75 százalékos sávjával konzisztens, ami 2024-ben három 25 bázispontos kamatcsökkentést vetít előre. Ugyanakkor a piaci határidős jegyzésekből származtatott kamatpálya hat 25 bázispontos kamatcsökkentést és így 3,75–4,0 százalékos irányadó kamatsávot jelez előre. A piac és a döntéshozók más pályát látnak. A Fed év végi kommunikációs fordulata a lazább irány felé nem a két kamatpálya korábban is meglévő eltérésének összezáródását, hanem a rés fennmaradását eredményezte. A két eltérő pálya közül csak az egyik valósulhat meg.

A globális pénzügyeket és a piaci hangulatot erőteljesen befolyásolja a Fed mérlegpolitikája, amelynek kapcsán szintén több kérdés felmerül. 2022-től a mennyiségi szigorítással a Fed mérlegfőösszege a 8965 milliárd dolláros csúcsról mostanra 7681 milliárd dollárra csökkent. A mérlegleépítés és a fiskális politika azonban olyan együttműködésben valósult meg, hogy a bankrendszer effektív likviditása (többlettartalékok) a teljes időszak alatt gyakorlatilag nem csökkent. 2024 második felében a mérlegpolitika változatlansága mellett a többlettartalékok és így a banki likviditás csökkenne, ami likviditási oldalon is effektív szigorítást eredményezne, a gyengébb mérlegű pénzügyi intézmények esetében akár likviditási zavarokat is. Nem véletlen, hogy az utóbbi hetekben több Fed-döntéshozó is felvetette, hogy lassan időszerű lesz a mérlegcsökkentés lassítása. A legfontosabb kérdés a pénzügyek tekintetében az lesz, hogy a Fed milyen mérlegfőösszeg és milyen bankrendszertartalék-szintig kívánja folytatni a mennyiségi szigorítást. Esetleg a 2023. márciusi USA-beli bankválsághoz hasonlóan, újra likviditást biztosít valamely gazdasági esemény következtében, elkerülve a likviditás effektív szigorítását.    

Szemben az Amerikai Egyesült Államok stabil GDP-teljesítményével, az euróövezet GDP-növekedése 2023-ban jócskán lelassult, és a harmadik negyedévben 0,1 százalékos éves dinamikát mutatott. Bár decemberre az inflációs ráta 2,9 százalékon alakult, megközelítve a 2 százalékos célt, mindkét irányba érzékelhetők inflációs kockázatok. Újabb inflációemelkedést okozhat a vörös-tengeri szállításokat akadályozó támadássorozat és az Afrikát megkerülő tengeri szállítmányozás árhatása. Európa energiapiaci kitettsége is kockázati forrás egészen addig, amíg a geopolitikai helyzet nem stabilizálódik. A növekedési és a bérdinamika alakulása pedig keresleti oldalról hordozhatja az inflációs cél alullövésének kockázatát. Emiatt az Európai Központi Bank 2024-ben kihívásokkal teli év elé tekint. 

Fokozódó várakozások alakultak ki azzal kapcsolatban, hogy a kínai gazdaságpolitikai vezetés milyen átfogó programmal igyekszik lépni a GDP-növekedés fenntartása, az infláció alacsony szinten stabilizálása, a defláció elkerülése és az ingatlanpiac támogatása érdekében. Az utóbbi fél évben több lépést is bejelentettek, mind a fiskális, mind a monetáris politikai oldalon, de ezek hatásai eddig az adatokban nem érzékelhetők. 

Vélhetően Kínában 2024 is a gazdasági kihívások kezeléséről fog szólni. A jegybanki mérlegpolitika lehetőségét a globális szereplők közül egyedül Kína nem használta ki, 2015 óta erősen lelassult a mérlegbővülés üteme, így monetáris oldalon is van rendelkezésre álló gazdaságpolitikai tér.  

A 2023-as év a hozamgörbekontroll lazításáról szólt Japánban, aminek következtében 90 bázispontig emelkedett a 10-éves állampapír hozam. Az infláció 2023-ban 3 százalékon alakulhatott, emiatt több kommentár az alapkamat emelését vetítette előre. Bár az infláció 2022 óta a 2 százalékos cél fölött tartózkodik, Japánban nem volt jellemző a nyugati gazdaságok inflációs túllövése. Emellett a japán bérdinamika historikusan alacsony, és a sajtóhírek ellenére ezt a trendet nem törte meg a 2023-as béralku sem. A következő negyedévek inflációs adatai meghatározók lesznek a monetáris politikai pályára nézve. A kérdés nem csak lokális jelentőségű. A nemzetközi pénzügyi piaci hangulat miatt is fontos kérdés, mert kamatemelés hiányában a jen globálisan továbbra is likviditást támogató, ún. carry trade deviza maradhat olcsó hitelkamata miatt. 

2024-ben is fennmaradt a bizonytalanság a monetáris politikai pályák tekintetében, és a geopolitikai események továbbra is fontos hatással vannak az inflációs rátákra. Mivel a monetáris politika szigorításában késleltetett hatás van, ezért az idei év sem ígérkezik unalmasnak a nagy jegybankok háza táján.