Reális alapokon nyugvó pozitív szemlélet

Kihívásokkal indult hazánkban a 2023-as év. Megtört a gazdasági növekedés, több évtizedes csúcson tetőzött az infláció, és ennek következményeként éves bázison számolva 2022 szeptembere óta csökkent a keresetek reálértéke. Ezzel összefüggésben a háztartások visszafogták fogyasztásukat, így – az uniós országok többségéhez hasonlóan – nálunk is visszaesett a kiskereskedelmi üzletek forgalma. Az állami megrendelések kifutása és a lakásépítések, illetve a lakásfelújítások visszaesése nyomán csökkent a beruházási aktivitás és az építőipar teljesítménye is az előző évi, magas bázishoz képest.

Ugyanakkor már 2023 első hónapjaitól megfigyelhetők voltak optimizmusra okot adó folyamatok is. Bár a beruházási teljesítmény az év során összességében csökkent, de a beruházások irányát tekintve egyharmados súlyt képviselő feldolgozóiparban folyamatosan nőtt a beruházások volumene, elsősorban az akkumulátorgyártás és a járműipar területén. E két ágazat a beruházások mellett a kibocsátásban is jelentős növekedést ért el, ami számottevően mérsékelte az ipari termelés egészének csökkenését. Javult a külkereskedelmi egyenleg, amiben az energiahordozók világpiaci árának visszaesése és az elsősorban a jármű- és akkumulátorgyártáshoz köthető termékexport-bővülés játszott meghatározó szerepet. 

2023 februárjától fokozatosan lassult a fogyasztói árak növekedési üteme, novemberben pedig az előző év azonos hónapjához képest 7,9 százalékra csökkent. A folyamat eredményeként a reálbérek 2023 szeptemberétől – az előző évi, alacsony bázishoz viszonyítva ugyan, de – ismét nőttek, amivel párhuzamosan a III. negyedévtől már visszafogottabban csökkent a kiskereskedelmi forgalom.

A gazdasági nehézségekkel sújtott időszakokban jellemző, hogy a megélhetéshez kapcsolódó fő statisztikai mutatók, illetve a hivatalos statisztika által közzétett adatok egyéni megítélése különbözik egymástól. Az, hogy a szubjektív érzékelés – különösen az infláció esetében – eltér a hivatalos adattól, természetes jelenség. A hivatalos statisztikai mutatók feladata nem az egyes egyének, hanem az ország általános állapotának leírása. A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok a teljes képet mutatják, továbbra is megbízhatók, módszertanilag helytállók, legyenek azok akár kedvezők, akár kedvezőtlenek.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal független intézmény, szakmai tevékenységét tudományos alapokon, az európai sztenderdek mentén, transzparens módon végzi. A 2021 és 2023 között harmadik alkalommal lezajlott szakmai audit (Peer Review) megállapította, hogy Magyarország hagyományosan erős és megbízható statisztikai rendszerrel rendelkezik, és az előző audit óta lezajlott modernizációs és fejlesztési lépések nagyban hozzájárulnak a magyar statisztika erősítéséhez. A riport kitér arra, hogy a KSH-t igen erős innovációs készség jellemzi, és a hivatal hatékonyan fejleszti az alternatív adatforrások (állami, adminisztratív adatbázisok), valamint a nagy piaci szereplők (pl. mobilszolgáltatók, kereskedelmi szervezetek) birtokában lévő adatok statisztikai célú felhasználását. 

A jelentés megállapítja, hogy a KSH-nak a Hivatalos Statisztikai Szolgálat (HSSz) tevékenységének koordinátoraként és a hivatalos statisztikai tevékenységgel kapcsolatos iránymutatások és ajánlások kidolgozójaként, valamint a HSSz tagjainak akkreditálójaként kulcsszerepe van a hazai hivatalos statisztika előállításában. A KSH mindemellett kiterjedt tapasztalatára építve hangsúlyosabb szerepet vállalhat a nemzeti adatvagyon-gazdálkodásban, ezzel elősegítve és támogatva az adminisztratív adatok szélesebb körű felhasználását, valamint új adatforrások feltérképezését és hasznosítását. A KSH az európai statisztikai rendszeren belül partnerségi kapcsolatban áll mind az Eurostattal, mind a tagállamok statisztikai hivatalaival. Az Eurostattal folyamatos a párbeszéden alapuló aktív együttműködés és kölcsönös tisztelet, amely szintén alátámasztja a KSH által publikált adatok helytállóságát.

Ilyen többek között a gyakorisági torzítás, amikor csak a gyakran vásárolt javak árát veszik figyelembe a fogyasztók, vagy a negativitási hatás, amikor a negatív tapasztalatok (nagyobb áremelés) mélyebben rögzülnek, mint a semleges vagy a pozitív benyomások. Emellett a fogyasztók gyakran nem a hivatalos statisztika által bázisnak tekintett időszakhoz hasonlítanak, hanem egy régebbihez, de további torzítást eredményezhet az is, amikor az érzékelést nemcsak a saját tapasztalatok, hanem külső források (például a média) is befolyásolják.

Azzal is tisztában kell lenni, hogy az emberek által érzékelt infláció a várakozásokon keresztül képes gerjesztőleg hatni a jövőbeli inflációra, aminek fordítottja is igaz, vagyis hogy a hivatalos statisztika által közölt megbízható adatok kiemelése – a várakozások felerősödésével – hozzájárulhat a további javuláshoz. Ezért a kedvező folyamatok kihangsúlyozását a KSH-n számon kérni éppúgy hiba lenne, mint vészharangot kongató sajtókijelentésekkel – akaratlanul is – pánikot kelteni. A hivatalos statisztika pozitív szemlélete tényadatokon nyugszik. A Központi Statisztikai Hivatal a múltban, a jelenben és a jövőben is a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően végzi munkáját, és elkötelezett a valóság hiteles és objektív leképezése mellett. Az objektív számadatok hitelességét erősíti, hogy a KSH a fő mutatók publikálása mellett további részleteket oszt meg, legyenek azok akár negatívak, akár pozitívak. Reális alapokon nyugvó pozitív szemléletre pedig mindannyiunknak, mindenkor, mindenhol szükségünk van, legyen az az élet bármely területe. Ha csak ennyit fogadunk meg az új évre, már mindannyian jól járunk.