A termékbiztonság hiánya – idén március elsejétől már drasztikusan magas – fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti bírságok kockázatát jelenti. A számok szintjén termékbiztonsági mulasztáskor egy kkv-kategóriába tartozó cég esetében a hatóság által kiszabásra rendelt irányadó bírság összege egyenesen 1 millió forint, nagyobb cégeknél 50 millió forint. Magyarul, ha nincsenek az adott ügyben enyhítő körülmények, amelyek az irányadó bírságösszeget a minimálisan kiszabható – kicsiknél 200 ezer, nagyoknál 2 millió forint – bírságösszeg irányába terelnék, akkor az említett, irányadóként meghatározott törvényi bírságokat kirovó bírsághatározatokra lehet számítaniuk a vállalkozásoknak. A kiszabható piacfelügyeleti bírságok plafonértékeit a jogalkotó veszélyes termékek értékesítésekor kis cégeknél 6,5 millió forintban, míg az Szt. hatálya alá tartozóknál 2 milliárd forintban határozta meg. Ha online három éven belül ismételten mulasztanak a vállalkozások, a kisebbek 3,5 millió forintig, a nagyok akár 5 milliárd forintig szankcionálhatók.
Nem biztonságos termék forgalmazásakor a ceruza tehát vastagon foghat, ráadásul
uniós szinten Magyarország továbbra is az élvonalban jár a fogyasztók egészségére veszélyes termékek kiszűrésében és azoknak az úgynevezett RAPEX rendszerbe történő lejelentésében: 2023-ban – Olaszország, Németország és Svédország után – a negyedikek lettünk, piacfelügyeleti hatóságaink 309 riasztást küldtek be a nem biztonságos non-food (nem élelmiszer) termékek uniós gyorsriasztási adatbázisába.
Érdemes tehát igen ambiciózus hazai hatósági jelenléttel számolnia minden cégnek termékbiztonsági fronton, vagyis a prudens működés keretében preventíven kell gondot fordítani a forgalmazott termékek helyes klasszifikációjára, termékbiztonsági dokumentációja meglétére, megfelelőségére is. Fogyasztói oldalról nézve pedig vezérelv lehet a közmondás, amely szerint olcsó húsnak híg a leve. Mindenképp érdemes megfontolnunk, honnan, milyen beszerzési forrásból és milyen minőségű terméket vásárolunk, főleg online, mert ami nagyon olcsó, az gyakran silány minőségű is egyúttal. Létezhet persze kivétel, de a minőséget – és ennek része a biztonság – jellemzően meg kell fizetni, legyen szó ruházati és divatcikkről, elektromos készülékről, játékról, sportfelszerelésről, kozmetikumról vagy bármi egyéb használati cikkről, tartós termékről. A statisztikák szerint a fogyasztók többségénél az ár a döntő szempont, vagyis az olcsóbb termékek hamarabb bekerülnek a kosárba, miközben nem árt tudatosítani, hogy vannak termékbiztonsági kockázatok, amelyeket érdemes mindenképp elkerülni. Ilyen kockázat az otthonunkban használt termékeknél az áramütés-, a fulladás-, a tűzveszély, valamint a kémiai kockázatok, továbbá a mechanikai és egyéb sérülés (látás-, halláskárosodás, beszorulás). A példák szintjén: nagyon nem mindegy, hogy a kiszemelt elektromos készülék, mondjuk egy vízforraló, hajszárító vagy a gyerekszobába szánt dekorációs lámpa stb. áramütés-veszélyes-e, vagy a műanyag játék babából, kozmetikai táskából kioldódik-e egészségkárosító ftalát (lágyító), de a lépcsőn történő leesés ellen nem bebiztosított bébikomp megvásárlása is kerülendő.
A RAPEX rendszerbe 2023-ban a hazai piacfelügyeleti hatóságok által bejelentett termékek többségét, konkrétan 68 százalékát kozmetikumok tették ki, míg 10 százalékát villamossági termékek (6,5 százalék elektromos készülék, 3 százalék díszvilágítási füzér, 0,5 százalék világítóberendezés), 9 százalékát játékok, 7 százalékát a gépek, 3 százalékát a ruházat,
1 százalékát lézerpointerek, 1 százalékát a gyerekgondozási cikkek és további 1 százalékát az 1-1 darab hobbi/sport eszköz, konyhai/főzési eszköz és gépjármű kategóriába tartozó termék bejelentése adta. A kozmetikumokkal, elsősorban a parfümökkel kapcsolatban azok BMHCA (Buthylphenyl Methylpropional, „Lilial” ) illatanyag tartalma volt a gond, amely összetevőt 2022. március 1-jétől az EU-ban forgalmazott kozmetikumok már nem tartalmazhatnak egészséget veszélyeztető tulajdonsága miatt. Érdemes a tavaszi nagytakarítás alkalmával ilyen szempontból is átválogatni és kiselejtezni az otthoni kozmetikai készletünket.
A hazai piacfelügyeleti hatósági találatokhoz visszatérve, a villamossági termékek közül az elektromos berendezések csoportjába tartozó hajszárítók és hosszabbítók jelentettek áramütés-veszélyt a felhasználókra, de emellett a tűz és az égés kockázata is megjelent. A hatóságok találtak nehezen tisztítható, ezért penészesedés kockázatát, vagyis mikrobiológiai kockázatot magukban hordozó elektromos légnedvesítő készülékeket (párásítókat), míg a bejelentett díszvilágítási füzérek és világítóberendezések áramütés-, tűz- és égéskockázatot hordoztak. Nem mentek át a hatósági szűrőn azok a játékok sem, amelyeknél kioldódott a lágyító, könnyen leváltak a kisalkatrészek, illetve könnyen hozzáférhetők voltak a gombelemek. A legkisebbek védelme érdekében játék vásárlásakor figyeljünk még arra is, hogy a túl hangosan zenélő, sípoló játékok akár halláskárosodást okozhatnak. A nagyobb gyerekek kedvenc lézerpointerei pedig jó, ha nem hordoznak látáskárosodási kockázatot – hatósági horogra akadt sajnos nem megfelelő ilyen termék is. Felkutattak továbbá kézi bozótvágókhoz készült cséphadaró típusú vágófeltéteket, amelyeknek tilos a forgalmazása, mert törésük esetén a kirepülő fémdarabok súlyos sérülést okozhatnak a felhasználónak.
A hivatkozott statisztikai adatokat az Igazságügyi Minisztérium Fogyasztóvédelmi Portálján publikált egyik összegzőben megtalálják az érdeklődők. A statisztikai adatoktól függetlenül is tartsuk szem előtt, hogy egészségünk és biztonságunk a termék árához képest is prioritásra érdemes vásárlási szempont!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.