Megújuló kötelező jótállás
Hazánkban közismert jogintézmény a kötelező jótállás, amelynek történetében újabb mérföldkő 2024. május 8. napja. A magyar fogyasztók többsége tudja, hogy szinte az összes tartós fogyasztási cikkre jár neki „garancia”, így többek között a háztartási készülékek, villamos energiával működtetett konyhai kisgépek, szépségápolási és közlekedési eszközök, nyílászárók, számítógépek, laptopok, játékok, telefon, bútor, hangszer, ékszer stb. tízezer forinttól mind kötelező jótállásos, méghozzá az adott termék eladási ára függvényében egy, kettő vagy akár három évig. Ez azt jelenti, hogy a 10 ezer forinttól 100 ezer forintig terjedő vételársávba eső, 2024. május 7-ig megvásárolt ilyen termékekre egy, a 101 ezer forinttól 250 ezer forint értékben megvásároltakra kettő, míg a drágábbakra egyenesen három év kötelező jótállás vonatkozik.
Fontos fordulópont azonban a kötelező jótállás hazai szabályozásában 2024. május 8. napja, mert ezen naptól az egy év kötelező jótállást az újonnan megvásárolt tartós árucikkekre elfelejthetjük: 2024. április 23-án a Magyar Közlöny 2024/46. számában „A fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról” szóló 93/2024. (V.23.) Kormányrendelet módosította a kötelező jótállásról szóló 151/2003 (IX.22.) Kormányrendeletet.
A hazai jogalkotó a fentebb említett első és második eladási értéksávot összevonta, és úgy rendelte, hogy ha olyan kötelező jótállásos terméket vásárolunk, amelynek a vételára eléri a 10 ezer forintot, és nem haladja meg a 250 ezer forintot, akkor már nem egy, hanem két év kötelező jótállás keretében felel az eladó fél a hibás teljesítésért.
Persze ami a fogyasztónak öröm, a vele szerződő vállalkozásnak költség, nagyobb felelősség, hiszen a kereskedő a fogyasztónak 2024. május 8-tól már két év kötelező jótállással adhatja el azt a kötelező jótállás hatálya alá eső termékét, amelyet 2024. május 7. napjáig még egy év kötelező jótállással értékesíthetett. Ráadásul adminisztrációs teherrel is szembesültek a vállalkozások, hiszen aktualizálni kell a fogyasztói jótállási jogokat prezentáló számos dokumentumot, így valamennyi érintett termék jótállási jegyét, de az Általános Szerződési Feltételeket (ÁSZF) és a termékleírásokat, panaszkezelési tájékoztatókat stb. úgyszintén. Mindemellett az érintett vállalkozások 2024. május 7-én még úgy tudhatták, hogy a kötelező jótállást szabályozó, szintén közismert 151/2003-as Kormányrendeletnek a melléklete – benne a kötelező jótállás hatálya alá tartozó termékkategóriák és termékek példálózó listájával – május 8. napjától már nem hatályos, és május 8-i hatályba lépéssel egy igazságügyi minisztériumi (IM) rendeletre vártak, benne a kötelező jótállásos termékkategóriák kibővített körével.
A jogalkalmazók meglepetésére azonban az IM-rendelet nem került kihirdetésre, helyette a 151/2003-as Kormányrendelet Melléklete hatályban maradt, benne a régről ismert kötelező jótállásos termékkategóriákkal, termékekkel, valamint azok tízezer forint eladási árat elérő és annál drágább tartozékaival, alkatrészeivel.
Mindez a 2024/51. számú Magyar Közlönyben kihirdetett, a kihirdetésének napján, 23 órakor hatályba lépő 101/2004. (V.7.) Kormányrendeletből derül ki, amely jogszabály a címe szerint „Az Egészséges Budapest Program megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 98/2017. (IV. 27.) Korm. rendelet módosításáról” szól. Továbbá nem mellesleg arról is, hogy előreláthatólag egészen július elsejéig a 151/2003-as Kormányrendelet Melléklete határozza meg hazánkban a kötelező jótállással érintett termékkategóriákat, termékeket. Az IM-rendelet normaszöveg-tervezetében debütáló új termékek forgalmazói pedig még pár hétig nyugodtan készülhetnek. Ami a kibővített terméklistát illeti, várhatóan a kedvtelésből tartott állatok villamos energiával működtetett felszerelése, a szőrnyíró gép, a nyakörv, az ajtó, a nyomkövető és az alomtálca, de a pilóta nélküli játék légijármű, valamint a kültéri medence, a bel- és kültéri masszázsmedence fog kötelező jótállásos termékké avanzsálni hazánkban júliustól.
Mindig kardinális részletkérdés, hogy pontosan mely termékek, és mely jogszabályok rendelkezései alapján esnek hazánkban kötelező jótállás hatálya alá. A mostanihoz hasonló forgatókönyvvel megvalósított fogyasztóvédelmi jogszabály-változásokat az érintett vállalkozások aligha tudják időben lekövetni, így indokolt némi türelmi idő az ellenőrzésre jogosult kormányhivatalok mint általános hatáskörben eljáró fogyasztóvédelmi hatóságok részéről. Különösen, mert a fogyasztó szemszögéből nézve sincs semmi ok pánikra, akkor sem, ha még a régi szabályok szerinti tartalommal kap, vagy kapott, történetesen csak egy év jótállási határidőről tájékoztatást, pedig már május 8-án, vagy azt követően vásárolt meg olyan ársávba eső tartós fogyasztási cikket, amire két év kötelező jótállás jár.
A fogyasztót megillető kötelező jótállási jogokat ugyanis nem a jótállási jegy hívja életre, nem is a webáruház ÁSZF-je létesíti azokat, hanem a hivatkozott jogszabály.
Magyarul nem „jogfosztott” az a fogyasztó sem, akinek még olyan jótállási jegyet tudott csak a forgalmazó biztosítani, amelyben a régi, egy év jótállási időt említi, pedig a termék vételára 10 ezer és 250 ezer forint közöttre esik, tehát arra május 8. napjától már kettő év kötelező jótállás biztosított. Jó felkészülést minden érintett cégnek, vásárlóként pedig ügyeljünk arra, hogy nem ugrik egy évről két évre a 2024. május 8. napja előtt megvásárolt tartós termékeinkre irányadó köttelező jótállás határideje, tehát ha ezen dátumot követően hibásodik is meg az adott termékünk, arra 100 ezer forint vételárig az egy év kötelező jótállás marad irányadó.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.