Új kötelező jótállásos termékek

Fogyasztók és kereskedők által is köztudott, hogy hazánkban kötelező jótállás hatálya alá tartozik, avagy ahogy a köznyelv mondja, „garanciás” a legtöbb tartós fogyasztási cikk, amelyek listáját 2024. június 30. napjáig a 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet Melléklete prezentálta. Aki valaha végigolvasta ezt a nem mellesleg csak példálózó felsorolást tartalmazó, vagyis nem zárt terméklistát, láthatta, hogy ami nagyjából egy háztartásban előfordulhat kisebb-nagyobb méretű és értékű tartós fogyasztási cikk, készülék, az bizony kötelező jótállásos: hiszen a háztartási, konyhai készülékektől a közlekedési eszközökön át a híradástechnikai és információtechnikai készülékek, a világítástechnikai termékek, a szépségápolási, a gyermekgondozási termékek  mind érintettek. Bútorok, nyílászárók, sporteszközök, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszközök, órák, ékszerek, hangszerek, kamerás megfigyelőrendszer, garázskapu stb. szintén. Sőt, alkotórészeik és tartozékaik szintúgy, ha eladási áruk eléri a tízezer forintot. 

A jogalkotó azonban a közelmúltban és most július elején is átírt pár részletszabályt: még a tavasszal módosította a kötelező jótállás határidejét, kivezetve az egy év kötelező jótállást, lévén a tízezer forintot elérő, de 250 ezer forint eladási árnál nem drágább termékekre egyenesen kettő év kötelező jótállást rendelt alkalmazni a 2024. május 8. napjától megkötött fogyasztói adásvételi szerződéseknél. Majd 2024. július elsejével a kötelező jótállás hatálya alá tartozó termékek példálózó felsorolású listáját – lényegében kibővítve – átköltöztette egy másik jogszabályba úgy, hogy a 151-es Kormányrendelet Mellékletét a 93/2024. (IV. 23.) Kormányrendelet 7. § rendelkezésével hatályon kívül helyezte. Emellett kihirdetésre került a Magyar Közlöny június 28-án megjelent 69. számában „A kötelező jótállás alá tartozó fogyasztási cikkek körének meghatározásáról” címmel a 10/2024. (VI. 28.) IM-rendelet egy melléklettel, amely nagyjából a régi lista kiegészített új verziója. 

 2024. július elsejétől kötelező jótállás vonatkozik például a kedvtelésből tartott állatok villamos energiával működtetett felszerelésére, így különösen az etetőre, itatóra, a szőrnyírógépre, nyakörvre, ajtóra, nyomkövetőre és alomtálcára. Míg korábban a zuhany, kád, csaptelep került említésre, addig július elsejétől a fürdőszobai berendezési tárgyak szerepelnek: a kültéri kádak, a bel- és kültéri medencék, a szappanadagolók, a zuhanyfej, zuhanytálca, bel- és kültéri masszázsmedence stb. mind kötelező jótállásosak, ahogy a pilóta nélküli játék légijármű szintén. 

Sőt, július elsejétől nem „a legalább egyéves kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek”, hanem generálisan „az egészségmegőrző és gyógyászati termék és eszköz” az, ami jótállásos, így különösen az elektromos fogkefe, fényterápiás eszköz, lázmérő stb. Fogyasztóként, vállalkozásként egyaránt érdemes átolvasni az említett IM-rendelet terméklistáját.

méghozzá a 151-es Kormányrendeletben elvárt részletességgel megfogalmazott tájékoztatással, bemutatva a fogyasztónak az őt a kötelező jótállás keretében megillető jogokat. A jótállási jegyet nem kötelező papír alapon biztosítani, így távollevők közötti fogyasztói szerződés esetében elektronikus úton is átadható az a fogyasztó részére. Sok vállalkozás a mai napig elköveti azt az öreg hibát, hogy a termék gyártója által biztosított gyártói jótállási nyilatkozatról, garanciafeltétel nevű dokumentumról gondolja azt, hogy azzal egyúttal letudható a jótállási jegy kiállításának a kötelezettsége. A két jótállás és a két dokumentum azonban nem helyettesítői és nem szinonimái egymásnak. Leegyszerűsítve: a gyártó önként ad, ha ad tartóssági jótállást, de a fogyasztóval szerződő kereskedő azért biztosít kötelező jótállást hazánkban, mert azt számára előírja a 151-es Kormányrendelet és előfordulhat, hogy a gyártó kevesebb, vagy több időre biztosít tartóssági garanciát, mint amennyi időre az adott termékre a 151-es Kormányrendelet a kötelező jótállás határidejét – két vagy három évre –  meghatározza. Vízválasztó lehet azonban a gyártói jótállás időtartama, ha egy-egy termék rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának időtartamát kell meghatározni, ami a hibás teljesítés behatárolásának is fontos része, így minden kereskedő érdeke a jótállás említett két típusának pontos ismerete és szabályszerű alkalmazása, az említett IM-rendelettel együtt.