Az áremelés hatása: az Aldi meg a Lidl letaszítja a multikat?

Az adott következtetésre a Deloitte tanácsadó cég az ágazat több ezer vezetőjének, illetve nagy számú fogyasztónak a megkérdezése alapján jutott. A legközvetlenebbül érezhető változás az lesz, hogy a különlegesen alacsony árakkal operáló diszkont áruházak – mint például az Aldi vagy a Lidl – keresettebbek lesznek a nagy volumenű családi bevásárlások céljára.

Ha a csökkenő vásárlőerő mellett valakinek mégis igénye lenne minőségi vagy egyedi termékekre, azt inkább megveszik a szaküzletekben. Az új idők további jele, hogy a vevő elkezdett nomád módjára vándorolni az egyes eladóhelyek között, és már korántsem rendezi a vásárlásait egy, megszokott helyen, mint tette azt korábban.

A Deloitte szakembere – a Die Welt által idézett nyilatkozatában – kijelentette, elmúltak azok az idők, amikor a bevásárlóközpontok nagy tételekben vásároltak és állítottak a polcaikra termékeket, amire a vevők szinte maguktól jöttek. A kiskereskedelemben már évek óta dúló, pusztító verseny az utóbbi hónapokban – ha lehet – még kiélezettebbé vált, mert a terjeszkedésnek immár a vevő zsugorodó pénztárcája is határt szab. Az AC Nielsen piackutató cég szerint Németországban immár a vásárlók ötöde állítja, hogy az élelmiszerekre kiadott pénz után semmi sem marad a családi kasszában a hónap végére. A díszes és gazdag kínálattal operáló élmény-bevásárlóközpontok az adott helyzetben könnyen eltűnhetnek a látképből, mert a névtelen termékeket kínáló, különlegesen olcsó eladóhelyek válnak keresettebbé. A gyérülő vásárlóerő miatt az árak emelése irányába nincs mozgásterük a nagyáruházaknak, ezért korántsem megy kivétel-számba, hogy a forgalom-arányos nyereség 3 százalékra zsugorodik. Az adott helyzetben a hűtőláncok működtetése is egyre nagyobb pénzügyi nehézségekbe ütközik, a járműflottát tankolásra immár központilag figyelt és ajánlott töltőállomásokhoz küldik, ahol néhány centes megtakarítás remélhető.