Csalunk, hazudunk, kozmetikázunk - Egyre többen, egyre többet

Az adófizetés és üzleti élet terén előforduló jogszerűtlen magatartás különösen komolynak tűnik, hiszen négyből három válaszadó tartja ezt súlyos problémának saját hazájában – derül ki a VGO-nak megküldött elemzésből.

A Wall Street Journal Europe megbízásából a GfK Csoport által 19 országban elvégzett felmérés eredményeinek tanúsága szerint a mintegy 20 ezer megkérdezettből minden második úgy véli, hogy a csalás ma szélesebb körben elterjedt, mint tíz évvel ezelőtt. Arra a kérdésre, hogy az üzleti életben is tapasztalható-e a jelenség, több mint a válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy manapság lényegesen többen „kozmetikázzák” az adatokat. Az egyes országok között természetesen vannak eltérések. Így például tízből hét török, magyar és görög válaszadó látja úgy, hogy napjainkban az üzleti és adócsalás gyakoribb és hasonlóan sokakat aggaszt az adóelkerülési hajlam erősödése. Szembeötlő, hogy Hollandiában csak nem egészen 33 százalék, míg Oroszországban és Bulgáriában a megkérdezettek 40 százaléka gondolja úgy, hogy nőtt az adócsalások aránya. Németország valahol e két véglet között helyezkedik el: alig többen tartják úgy, hogy az adócsalás ma jellemzőbb, mint tíz évvel ezelőtt, mintegy harmaduk pedig nem lát semmiféle változást.

Tízből hat megkérdezett gondolja úgy, hogy a sport és játék terén is megjelent némi ügyeskedés. Néhány országban ennél élesebben fogalmaztak a válaszadók: Svédországban, Portugáliában, Görögországban és Franciaországban a válaszadók e téren is a csalási hajlam egyértelmű jeleit azonosították. A hazai megkérdezettek mintegy fele (52 százalék) véli úgy, hogy e téren gyakoribb a csalás, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Mindenekelőtt a svédek vannak azon a véleményen, hogy minden eddiginél többen csalnak az iskolában és az egyetemen. Németország volt ugyanakkor az egyedüli olyan ország, amely lakóinak többsége nem lát semmiféle változást. Magyarországon 43 százalék érzékelte az iskolai csalások mértékének növekedését, míg 37 százalék szerint a csalások száma nem változott az elmúlt tíz évben. Az országok összességét tekintve elmondható, hogy a válaszadók 36 százaléka ugyanezen a véleményen volt, 42 százalék pedig úgy látja, hogy a csalási esetek száma nőtt. Hatból egy megkérdezett egyáltalán nem helyesli a csalást az iskolában.

A válaszadók 60 százaléka gondolja úgy, hogy szívügyekben legjobb stratégia az őszinteség. Mindazonáltal ezt a felvetést már több mint 40 százalék nem veszi olyan komolyan, mint korábban. Különösen a törökök (76 százalék) és a görögök (69 százalék), valamint az amerikaiak (58 százalék) esetében legszembetűnőbb ez a fejlemény, míg a bolgárok és románok számára a legkevésbé fontos ez a téma. A magyarok 53 százaléka találkozik gyakrabban csalással e téren, mint tíz évvel ezelőtt, 33 százalék szerint a párkapcsolatokban ma ugyanannyiszor csalnak a felek, mint korábban.

A munkatársakkal szembeni őszinteség hiánya volt az egyetlen terület, ahol a legkisebb mértékű változásokat tapasztalták a válaszadók a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest. A megkérdezettek 41 százaléka jelezte, hogy semmilyen változást nem lát az őszinteség mértékét illetően, és csak 35 százalék szerint romlott valamelyest a helyzet. Hazánkban némiképp magasabb (44 százalék) azok aránya, akik szerint több a csalás a munkatársakkal szemben, 36 százalék pedig semmiféle változást nem tapasztalt.

Tízből hét válaszadó tartja az üzleti életben az ügyeskedést, valamint az adócsalást jelentős problémának. Különösen a törökök és az olaszok (92-92 százalék) bíznak kevéssé a saját hazájukban uralkodó üzleti etikában, őket a sorban Magyarország és Görögország lakosai követik. Az adókerüléssel kapcsolatban tízből kilenc török, olasz, magyar és görög válaszadó nevezte sajnálatosnak a helyzetet saját hazájában – tőlük ugyanakkor a portugálok sem sokkal maradtak le. A németek szerint a helyzet náluk a nyugat-európaihoz hasonló – itt négyből három megkérdezett véli úgy, hogy az adócsalás és jogszerűtlen üzleti gyakorlat súlyos gond.

Arra a kérdésre, hogy vajon van-e olyan helyzet, amelyben a csalás elfogadható lehet, 66 százalék válaszolta azt, hogy “a csalás sohasem elfogadható”. Ezt a nézetet főként az amerikai, portugál, török és magyar megkérdezettek osztják. Ezekben az országokban tízből körülbelül nyolcan utasítják el a csalás minden formáját, Németországban, Görögországban, Hollandiában és Csehországban pedig a válaszadók háromnegyede. A vizsgálatban részt vevő országok összességét tekintve a megkérdezettek 15 százaléka szerint a csalás elfogadható, de csak akkor, “ha az valami kis értékű dologgal kapcsolatban történik”. Az összes válaszadó 12 százaléka azt mondta, hogy szemet huny a csalás fölött, ha az valami ”múltban történt igazságtalanság számláját egyenlíti ki”. Az orosz megkérdezettek voltak a leginkább megengedőbbek e morális témával kapcsolatban: tízből csupán négyen utasították el a megtévesztő viselkedés minden formáját.

A megkérdezettek közül tízből hárman vallottak be korábban, az iskolában, vagy az egyetemen elkövetett csalást és a válaszadók egyötöde csalt már párkapcsolatában. Sportban és játékban 13 százalék számolt be hasonlókról és körülbelül ugyanennyien hazudtak már munkatársaiknak. Az összes válaszadó mindössze 7 százaléka jelezte, hogy csalt már az üzleti életben, vagy elkövetett adócsalást.
Hazánkban a megkérdezettek 34 százaléka vallott iskolai csalásról, csupán 6 százalék adócsalásról, 15 százalék sportban, illetve játék során elkövetett ügyeskedésről, 14 százalék csalta már meg partnerét és 7 százalék mondta azt, hogy csalt már munkatársával szemben.

A kutatást a GfK Csoport a Wall Street Journal Europe megbízásából végezte 2008. március-április időszakban 19 országban 19.760 személy megkérdezésével.