Egymásnak ellentmondó adatok - Ami a fogyasztás-megtakarítás mögött van

 Dinamikus bérkiáramlás, érdemben emelkedő pénzbeni társadalmi juttatások az egyik oldalon, alig érzékelhetően növekvő fogyasztás és alacsony pénzügyi megtakarítási és beruházási hajlandóság a másikon. Mi lehet tehát a magyarázat a háztartások fogyasztási-megtakarítási döntéseinek elmúlt félévi alakulására?

Erre igyekszik válaszolni az inflációs jelentés, mégpedig felhasználva részint a közgazdasági elméleteket, részint pedig statisztikai becsléseket. A hirtelen bérnövekedéstől elmaradó lakossági fogyasztás esetére számos magyarázatot lehet találni a szakirodalomban – szögezik le a jegybank szakértői. A legelterjedtebb – és előrejelzési rendszereinkben is elfogadott – nézet szerint, ha a folyó jövedelmek növekedését a háztartások átmenetinek érzékelik, akkor a fogyasztási döntéseiken sem változtatnak lényegesen.

Ennek a magyarázatnak a jövedelem oldali feltételei az idei év első felében részben teljesültek – mutat rá a jelentés. A csökkenő foglalkoztatás és a magas szinten ragadó infláció eredményeként ugyanis a bérek év eleji gyors növekedése előretekintve feltehetően nem párosult a jövedelemvárakozások javulásával, ezt a bizalmi indexek alacsony szintje is jól mutatja.

Ha azonban a lakosság jelentős átmeneti jövedelemnövekedéssel szembesült volna, akkor az óvatossági motívumnak és ezen keresztül a megtakarítási hajlandóságnak az erősödését kellett volna tapasztalni. Ám ezt a rendelkezésre álló adatok nem támasztották alá. Emiatt a jelenség hátterében további lényegi hatásokat kell feltételeznünk – vélik az elemzők.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható