Olyan kockázatot kell vállalni, amelyet "az ember ért is" - Simor András

Simor András, aki befektetőkkel és elemzőkkel találkozott a Cityben, a tárgyalások között adott nyilatkozatában felidézte: a jelenleg érvényes, augusztusban kiadott inflációs előrejelzés, amely 2010-re alapesetben 3 százalékos átlagos inflációt jósol, 137 dolláros hordónkénti olajárat vett figyelembe, az olaj azonban jelenleg már 90 dollár körül jár.

Ennek a "hatalmas zuhanásnak" - ha minden más tényező változatlan marad - "valószínűleg következményei lesznek" a novemberben esedékes következő előrejelzésben, a dollár időközben végbement erősödésével együtt is, tette hozzá.

Simor András szerint forintértéken számolva, a jelenlegi árfolyamokat és olajárakat figyelembe véve az olaj most több mind 50 százalékkal olcsóbb, mint korábban.

Kijelentette: elérhető a 2010-re kitűzött inflációs cél, és ha a globális nyersanyagpiaci helyzet javul, akkor ez korábban is teljesíthető.

A legfőbb felfelé ható kockázat az, hogy Magyarország az elmúlt évtizedben nem szokott hozzá az alacsony inflációs környezethez, és sokat kell dolgozni azért, hogy az emberek jobban bízzanak az inflációs cél elérésében, ami különösen fontos a bérmegállapodások szempontjából, mondta az MNB elnöke.

Hozzátette: hitelességi szempontból nagyon fontos, hogy a jegybank csak akkor lépjen, ha biztos abban, hogy a felfelé ható kockázatok kezelhetők.

Az amerikai Lehman Brothers befektetési bank bukásáról Simor András azt mondta: az eset azt mutatja, hogy felelősen kell kockázatot vállalni, és olyan kockázatot kell vállalni, amelyet "az ember ért is".

Ez a magyarországi intézményi és lakossági tőketulajdonosok számára azt a tanulságot hordozza, hogy a napi pénzügyi döntések során nemcsak a napi kamat- és árfolyamtényezőket, hanem a hosszabb távú kockázatokat is figyelembe kell venni.

Az MTI kérdésére, hogy a jelenlegi piaci felfordulás milyen kockázattal járhat a magyar befektetési konstrukciók piacán, a magyar jegybank vezetője azt mondta: válsághelyzetekben a befektetők nyilvánvalóan biztonságot keresnek. Ilyenkor általában a legkevésbé kockázatos befektetési eszközök javulnak, mint például az amerikai kincstárjegy, és "bármi, aminek bármilyen kockázata van, gyengül a piacon".

Közép-Európa, benne Magyarországgal, jelent "valamelyes kockázatot". Ez a kockázat meglehetősen alacsony, mindazonáltal ilyen viharos időkben nem meglepő bizonyos gyengülés és hozamfelár-emelkedés, fogalmazott az MNB elnöke.

Simor András szerint azonban semmi olyasmi nem történik, ami eltérne a Magyarországhoz hasonló gazdaságokban zajló folyamatoktól.

A magyar gazdaság alapmutatói - a belső és a külső sérülékenység szempontjából - komoly mértékben javultak az utóbbi években, és "a jelek arra mutatnak", hogy a kormány komolyan veszi az államháztartási hiány 3 százalék közelébe csökkentéséről szóló ígéretét, mondta Simor András.

A folyómérleg-egyenleg is jelentősen javult, bár nem annyira, mint az államháztartásé, tekintettel a viszonylag alacsony megtakarítási rátára, tette hozzá.

Az MNB elnöke szerint a magyar bankrendszer általában nem hitelez nem elsőrendű - subprime - adósi körnek, emellett a magyar ingatlanpiacon nem alakult ki olyan árbuborék, mint más gazdaságokban.

Az euró meghonosításának kilátásairól az MNB elnöke azt mondta: nem elég a maastrichti feltételrendszer teljesítése, azt fenntartható módon kell teljesíteni, és a kormánnyal az euróövezeti csatlakozás kilátásairól jövőre esedékes tárgyalásokon az elért eredmények fenntarthatóságát is érinteni kell.

Arra a kérdésére, hogy milyen súllyal nehezedik a belpolitikai bizonytalanság a magyarországi befektetési konstrukciók értékelésére, Simor András csak annyit mondott: ha kockázat van - márpedig a politikai kockázat valamelyest növeli a magyar gazdaság kockázati profilját -, az magasabb kockázati prémiumokkal jár. Hozzátette ugyanakkor, hogy jelenleg elsősorban nem hazai, hanem nemzetközi tényezők hatnak a piacra.