A segélyeken spórolnak a gazdag országok

Tavaly 103,7 milliárd dollárra csökkent a világ fejlett országai által a fejlődőeknek juttatott fejlesztési segélyek összértéke a tavalyelőtti 104,4 milliárdról – jelentette be berlini sajtótájékoztatóján a Spiegel Online beszámolója szerint két nemzetközi civil szervezet.

A Welthungerhilfe és a Terre des Hommes közös felméréséből kiderül, hogy reálértéken még nagyobb a csökkenés. Az Európai Unió állam- és kormányfői 2005-ben azt határozták el, hogy 2015-re a hivatalos fejlesztési segélyek (Official Development Assistance, ODA) nagyságát az uniós bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,7 százalékára emelik. Ettől azonban a legtöbb tagország még igen messze áll, Németország például csak a GNI 0,37 százalékát költi el ODA-ként. Az OECD szerint 2006-ban csupán öt ország ODA-rátája érte el a 0,7 százalékos ENSZ-ajánlást a világon: Svédországé, Hollandiáé, Luxemburgé, Norvégiáé és Dániáé. Magyarország ODA-rátája 2007-ben 0,13 százalék volt, ami csökkenést jelent az előző évhez képest.

Amennyiben – uniós vállalásunknak megfelelően – 2010-re el kívánjuk érni a 0,17 %-os részarányt, a költségvetési forrásokat jelentősen bővítenünk kell – olvasható a Magyar Köztársaság 2007. évi hivatalos nemzetközi fejlesztési tevékenységéről készült beszámolóban a Külügyminisztérium honlapján. Ám nemcsak a segélyek összegével van gond, hanem azzal is, hogy mit számolnak el egyes országok ODA-ként. Németországban például hivatalos fejlesztési segélynek minősül a német egyetemeken tanuló külföldi diákoknak adott ösztöndíj, a legszegényebb országoknak adott adósság-elengedés és a klímavédelem jegyében ültetett erdők telepítési költsége is.

A legutóbbi G8-csúcson Angela Merkel kancellár még messzebb ment: azt javasolta, hogy az ENSZ-mandátum alatt végrehajtott katonai béketeremtő és békefenntartó hadműveletek költségét is el lehessen számolni ODA-ként. Ez jelentősen megnövelhetné az ODA-rátát jó néhány ország esetében: Németország például ilyen akciókra 380 millió eurót költött tavaly. Civil szervezetek becslései szerint eközben a világon naponta közel egymilliárd ember szenved alultápláltságtól, sok százmillióan állnak az éhhalál szélén.