Miniszterelnöki bejelentés: hozzá kell nyúlni a féltve őrzött tartalékhoz - Norvégia is fiskális csomagot készít

Oslo ezzel csatlakozik azon országokhoz, amelyek „ki-költekeznék” magukat a válságból, a lakosság szerencséjére ott van miből: a jó időkben sem költötték az olajjövedelmeket, így most belenyúlhatnak a felhalmozott 332 milliárd dollárnyi szuverén vagyonalapba.

Norvégia az utóbbi 4 évben – magas bázison, 5 százalékos átlagos éves rátával – az ötvenes évek óta nem tapasztalt ütemben növelte a bruttó hazai terméket. Az ütem azonban várhatóan 1,5 százalékra esik, a munkanélküliség pedig azzal fenyeget, hogy – az ott szokatlanul magas – 4 százalékos rátára emelkedik. A helyi részvények átlagosan mintegy 60 százalékot, az ingatlanok 7 százalékot veszítettek értékükből a csúcsszinthez képest.

A lakossági fogyasztás zsugorodik, a lakásépítés meredeken esik, a kivitel a globális piaci zavarok miatt megtorpant. Jens Stoltenberg miniszterelnök kijelentette, hogy hozzá kell nyúlni az eddig féltve őrzött tartalékokhoz, és célzott kiadási programokat kell indítani, a leginkább sújtott ágazatokra – például az építőiparra – összpontosítva. Várhatóan jelentős összegeket fordítanak középületekre, iskolákra, az infrastruktúrára és munkaerőpiaci intézkedésekre, több pénzt juttatnak a települési önkormányzatoknak. A fiskális terv várható összegéről a kormányfő részleteket nem közölt, mindössze annyit árult el, hogy a GDP-ben 0,7 százalékos növekményt szeretnének elérni.

 A csomagtervet várhatóan januárban teszik közzé. A kormány mindazonáltal el akarja kerülni, hogy a felhalmozott vagyon megcsappanjon, ezért a költségvetésnek a szénhidrogén-bevételek nélkül jelentkező deficitjét idővel maximálni szeretnék, mégpedig a szuverén vagyon alap hozamainak szintjének megfelelően. A kormány többletkiadásainak hatását a norvég központi bank várhatóan kamatcsökkentéssel fogja serkenteni. A Financial Times idéz ottani szakértőket, akik szerint a – most 4,75 százalékos – irányadó kamatot akár 1 teljes pontnyival is leszállíthatják.