Élénkítő csomagok futószalagon

Az ösztönző programok végeláthatatlan sorában a héten Peking bejelentette monstre fiskális csomagjának második részletét, Canberra az infrastruktúra fejlesztését és a lakossági kereslet élénkítését célzó tervvel rukkolt ki, Tokióban viszont jegybank vesz át a kereskedelmi bankoktól kétes aktívákat, a stockholmi kormány pedig friss banki részvényeket fog jegyezni.

VGO

2009.02.03, 16:13

Kínában egy helyi üzleti lap közölte, hogy a kormány hozzálát a tavaly elfogadott 4 ezer milliárd jüan (500 milliárd dollár körüli) összegű, több éves gazdaságélénkítő program második részletének megvalósításához. A csomagból a tavalyi utolsó negyedévben elköltött a kormány 100 milliárd jüant, most pedig egy 130 milliárdos hányad folyósításához kezd hozzá (a részleteket lásd a táblázatban). Ezeket a – központi költségvetésből kikerülő – tételeket országosan felturbózzák a helyi kormányzatok, ráadásul az állami tulajdonú bankok és készségesen folyósítanak hiteleket a kormány által elhatározott fejlesztések egy részéhez.

A kínai élénkítő program második, 130 milliárd jüanos részletének főbb tételei (milliárd jüan):

- 28 lakásépítési támogatás

- 31,5 infrastruktúra (villany, víz, utak)

- 17 egészségügy, oktatás

- 11 környezetvédelem

- 15 ipari szerkezetváltás

Az ausztrál gazdaság kettős élénkítő dózist kapott a héten. A kormány most jelentette be egy 42 milliárd (ausztrál) dolláros (26,5 millárd USA dollár) kiadásnövelést, amelyből közel 29 milliárdnyi megy infrastruktúra-fejlesztésre, lakások és utak építésére, energiatakarékossági programokra, egy további 13 milliárdos hányadot a legalacsonyabb jövedelműek között osztanak szét, közvetlen keresletélénkítés céljával. Egy tavaly szeptemberben bejelentett, hasonló célú tervvel együtt Canberra összesen 78 milliárd (ottani) dollárt költ el a gazdaság ösztönzésére, ami az éves GDP közel 8 százalékának felel meg. A remélt hatást az ottani központi bank újabb kamatcsökkentéssel szeretné felerősíteni: a héten – 1 ponttal – 3,25 százalékos, rekord-alacsony szintre szállítja le az irányadó kamatot, ami összességében immár négy százalékpontnak megfelelő monetáris könnyítésnek felel meg.

Tokióban a központi bank kedden bejelentette, hogy 1 ezer milliárd jen (11 milliárd dollár) összegben vesz át részvényeket a bankoktól, amelyek aktívái alaposan megcsappantak az ottani értéktőzsdén elszenvedett súlyos – tavaly március óta mintegy 35 százalékos – veszteségek miatt. A mostani – a tervek szerint – az első lépés lesz abban a programban, amelynek során összesen mintegy 20-szor ekkora összegben venne át kétes értékpapírokat a Bank of Japan az agyonterhelt kereskedelmi pénzintézeti szférától. Ilyen műveletekkel – amit azóta világszerte „quantitative easing” néven ismernek – a japán központi bank már az évtized elején is operált, akkor sikerrel, mert a talpra tudta állítani a 90-es évek ingatlanpiaci összeomlása nyomán megrendült hitelintézeteket.

Svédországban a kormány szintén kedden jelentette be, hogy 50 milliárd korona értékű (6 milliárd USA dollár) tőkejuttatásában részesíti az ország bankjait, az erősen akadozó a hitelezés élénkítése végett. A jelzett műveleteket úgy hatják végre, hogy a kormány maga is részt vesz a bajokkal küszködő kereskedelmi bankok újonnan kibocsátani tervezett részvényeinek jegyzésében, esetenként akár 70 százalékos hányad erejéig. A svéd gazdaság a 15 éve legsúlyosabb recesszión megy keresztül. Hasonló léptékű intervenciót ottani kormány a 90-es évek eleje óta nem hajtott végre, akkor az ingatlanpiaci összeomlás miatt megrendült bankok segítségére kellett sietni.

- 28 lakásépítési támogatás

- 31,5 infrastruktúra (villany, víz, utak)

- 17 egészségügy, oktatás

- 11 környezetvédelem

- 15 ipari szerkezetváltás

-->