Fellendülés munkahelyek nélkül

Minden bizonnyal a recesszió végéről tanúskodnak majd a holnap közzéteendő harmadik negyedéves GDP-adatok az eurózónában. Elemzők legalább 0,5 százalékos bővülést várnak, miután a második negyedben a monetáris unió GDP-je még 0,2 százalékkal csökkent a megelőző három hónaphoz képest. A derűlátást a héten kiadott ipari termelési adatok is indokolják, amelyek Francia-, Német- és Olaszországban is a kibocsátás legalább 3 százalékos növekedését mutatták. Mint ismert, az Egyesült Államok – Német- és Franciaországgal együtt – már a második negyedévben maga mögött hagyta a recessziót.

Hiába érkeznek azonban egyre biztatóbb jelek a fellendülés megindulásáról, a munkaerőpiacok állapota továbbra sem mutat javulást. Az OECD a napokban számolt be arról, hogy a tagjai körében számított munkanélküliség szeptemberben sem mozdult el a megelőző havi, 9,7 százalékos értékről, sőt, az eurózónában és az Egyesült Államokban folytatódó bővülést regisztráltak. Az amerikai munkanélküliség azután októberben valósággal megugrott, a vártnál sokkal nagyobb mértékben, 10,2 százalékra emelkedve a szeptemberi 9,8-es szintről.

Kontinensünk esetében az Európai Bizottság éppen a múlt héten figyelmeztetett annak veszélyére, hogy a GDP-adatok javulását még hosszú ideig nem követheti a munkaerő-piaci helyzet normalizálódása. Őszi előrejelzésében Brüsszel az elkövetkező negyedévekre még nagyarányú leépítéseket jósolt, csak 2010 végére, illetve 2011-re várva a foglalkoztatás csökkenésének megállását (VG, 2009. november 4., 1. o.). Angela Merkel német kancellár a napokban kénytelen volt elismerni, hogy a foglalkoztatási válság csak 2010-ben tetőzik. Christine Lagarde francia pénzügyminiszter szintén arról beszélt, hogy az állástalanok aránya még jó néhány negyedéven keresztül emelkedik.

A trend alól Magyarország sem jelent kivételt. A foglalkoztatottság a versenyszférában rövid távon tovább csökken, a munkanélküliségi ráta 11,2 százalék körül tetőzhet 2010 közepén – mondta lapunknak Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője, hozzáfűzve, hogy a válságok során a recesszió mélypontját jellemzően hozzávetőleg egy évvel követi a munkanélküliség tetőzése. Ezt követően is először stagnálásra, majd lassú javulásra számít a szakértő. Mindenképpen arra számít azonban, hogy a válság lecsengésével a magyar gazdaság konvergenciája újraindul, ahogyan a főbb exportcikkeink iránti kereslet ismét növekedni kezd. Emiatt először a feldolgozóipar munkaerő-kereslete élénkül majd, ezt követően pedig a szolgáltatószektoré. Az építőipar esetében azonban sokkal tovább tarthat a termelés szűkülése, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának csökkenése – összegezte Tardos. A konvergenciafolyamat és a foglalkoztatottság bővülésének felgyorsulásához nagyban hozzájárulhatna az adórendszer átalakítása, de természetesen csak akkor, ha az nem veszélyezteti az eddigi eredményeket az államháztartási egyensúly terén.

A foglalkoztatás azonban önmagától nem áll helyre, még a válság előtti, amúgy sem túl magas szintre sem – érvelt Keresztély Tibor, az Ecostat tudományos munkatársa. Ez pedig jelenleg is az egyik legerősebb növekedési korlátnak számít. Ha 15 százalékponttal sikerülne növelni a foglalkoztatási arányt, akkor is csak az európai átlaghoz tudnánk felzárkózni, de ha ez mondjuk tíz éven belül végbemenne, az évente átlagosan 1,5 százalékos növekedési többletet jelentene – világított rá a szakember. A munkaerő kínálatával alapvető gondok vannak, ezt például az okozza, hogy a képzési rendszer nem nevezhető piackonformnak. A mobilitás is igen alacsony, de ennek növelése önmagában semmit sem oldana meg – véli a kutató. Szembetűnő az alacsony képzettségűek nemzetközi összevetésben alacsony foglalkoztatása is, ennek kapcsán a szakértő szerint a minimálbér szintjén kell keresni a választ. A válság során csak azt tudta pozitívumként kiemelni, hogy ezúttal az állásukat elveszítők nem válnak inaktívvá, mint a korábbi években, hanem továbbra is munkát keresnek, ez a kilábalásban támaszt adhat majd a munkaerő-kínálatnak.

A munkaerő-piaci kilátásokat világszerte számos tényező rontja. Általános az a vélekedés, hogy a GDP-adatokban megmutatkozó kezdődő fellendülés nagyrészt a kormányzati és jegybanki élénkítéseknek köszönhető, ezért azok előbb-utóbb bekövetkező kivonása óvatossá teszi a gazdasági szereplőket. Michael Geoghegan, az HSBC bankcsoport vezérigazgatója a Financial Timesnak nyilatkozva nemrég az egyenes irányú fellendülés helyett valószínűbbnek nevezett egy újabb visszaeséssel tarkított, W alakú görbét, és ennek alapján a banki hitelkihelyezéseknél is az óvatosság mellett érvelt. A hitelszűke fennmaradása viszont ugyancsak nem kedvez a céges bővítési terveknek, és így a foglalkoztatási helyzet javulásának sem.

További probléma, hogy a válság nemcsak egyszerűen a munkanéküliség, hanem az alulfoglalkoztatottság növekedését is okozta. Az Egyesült Államokban például az októberi 10,2 százalékos munkanélküliségi ráta nem számol sem azokkal, akik az adatfelvételt megelőző négy hétben nem kerestek állást, sem azokkal, akik részmunkaidős állásuk helyett teljes munkaidőset kerestek. A két csoporttal bővített alulfoglalkoztatottsági ráta októberben 17,5 százalékos volt. Nagy-Britanniában egy friss felmérés szerint az elmúlt egy évben a munkaadók hatoda vezetett be rövidített munkaidőt legalább alkalmazottai egy része számára, és hasonló arányban készülnek ilyen intézkedésre az elkövetkező évben.

Az alulfoglalkoztatottság növekedéséből az következik, hogy a fellendülés nyomán jelentkező munkaerő-kereslet nem fog azonnal új munkaerő felvételében megmutatkozni. Sőt, sok közgazdász szerint ennél többről van szó: a technológiai fejlődés jelentette termelékenységjavulás, illetve a globalizáció nyújtotta kiszervezési lehetőségek hosszabb távon is a válság előttinél alacsonyabb foglalkoztatottsági szintet eredményezhetnek. Már csak azért is, mert a krízis pénzpiaci tanulságait levonva a jövőben aligha olajozza a gazdaság gépezetét olyan mennyiségű olcsó pénz az üzleti ciklusok felfelé ívelő szakaszain, mint korábban. BÁ–BD

A pénzintézet már ma is a teljes népesség harmadára, 145 millióra teszi a szegények számát a régióban, ez az idén 15 millióval emelkedhet.

A pénzintézet már ma is a teljes népesség harmadára, 145 millióra teszi a szegények számát a régióban, ez az idén 15 millióval emelkedhet.-->