Különadó: papíron még van

Az Országgyűlés már a nyár elején döntött a társas vállalkozásokat érintő különadó 2010-től történő megszüntetéséről, ám ahhoz, hogy a cégek valóban mentesüljenek a különadó-előlegek befizetése alól, még szükség van az adóhatóság hivatalos állásfoglalására vagy irányelvére is.

A 2006. szeptember 1-jével bevezetett 4 százalékos „céges” különadóhoz önálló előlegfizetési szabályokat is rendelt a kormány. Ezek szerint az adót negyedévente, egyenlő részletekben kell leróni, mindig az adott negyedévet követő hónap 20-áig. Ezalól csak az utolsó negyedév a kivétel, amikor is az előleget december 20-ig kell megfizetni, és ezzel egyidejűleg ki is kell egészíteni a korábban már befizetett adóelőlegeket az adó éves várható összegére.

Az, hogy mennyi is a negyedévente fizetendő előleg, a május 31-ig esedékes éves bevallások alapján dől el. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalban (APEH) ez utóbbi alapján számolják ki és írják elő a következő 12 hónapra szóló fizetési kötelezettséget. Ezalól az idei májusi bevallások sem képeztek kivételt, vagyis a vállalkozások adófolyószámláján már 2010-re is megjelentek a negyedéves előlegek.

Bár az adócsomag világosan rendelkezik arról, hogy a különadó 2010. január 1-jétől megszűnik, ezeket az előlegfizetési kötelezettségeket az APEH-nek még törölni kell a folyószámlákról, legkésőbb az év első hónapjában.

Erre minden bizonnyal saját hatáskörben, egy állásfoglalás vagy hivatalos közlemény kiadásával kerít sort az adóhivatal – vélekedett Nagy Szilvia, a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég szakembere. Hozzátette: mindez csak a naptári évvel megegyező üzleti évet alkalmazó vállalkozásokra igaz. Lapunk kérdésére rámutatott: a naptári évtől eltérő üzleti év esetén a különadó-fizetési kötelezettség csak a 2010-ben kezdődő adóév kezdetén szűnik meg.

Adott esetben ez lehet november vagy december is – szögezte le. Annyiból azonban igazságos az adófizetési kötelezettség kitolódása, hogy ezek a cégek a különadó bevezetésekor is ugyanekkora késleltetéssel léptek be a különadót fizetők körébe.

Lapunk megkeresését az APEH-nél a pénzügyi tárcához irányították azzal, hogy a szükséges rendeletet vagy közleményt a Pénzügyminisztérium apparátusa hivatott előkészíteni. A PM-ben azonban a Világgazdaság kérdésére – melyben e rendelkezés szükségessége és időzítése felől érdeklődtünk – lapzártánkig nem válaszoltak.

Ismeretes: a különadó megszűnésével párhuzamosan 2010 elejétől 19 százalékra emelkedik a jelenleg 16 százalékos társasági adó mértéke, és szélesebb lesz az adóalap is – többek között nem lesz lehetőség a helyi iparűzési adó levonására. Az Állami Számvevőszék számítása szerint a társas vállalkozásokat érintő adóteher a módosítások hatására lényegében alig változik. Erre utal a Költségvetési Tanács (KT) számítása is, amely szerint a társasági és különadó együttesen a GDP 2,5 százalékának megfelelő terhelést jelentett az utóbbi években a cégek számára. Ha 2009-re az előirányzatot vesszük figyelembe, akkor ennél valamivel magasabb adóterhelést kapunk, ám köztudott: a tényleges bevételek jócskán elmaradnak e mértékektől. Társasági adóból az 540,4 milliárd forintos előirányzat helyett már csupán 418 milliárdot vár a kormány az év végére, és hasonló arányú csökkenés várható a különadó terén is (lásd táblázatunkat). KR