Az IMF-fel riogat Athén

Megemelte a tétet az athéni kormány a neki dobandó pénzügyi mentőöv körüli, immár hónapok óta tartó pókerjátszmában. George Papandreu miniszterelnök Brüsszelben újságíróknak kijelentette: országa csak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségével tudja teljesíteni a vállalt deficitcsökkentést, ha nem sikerül lejjebb szorítani az adóssága után fizetendő hozamfelárakat.

A tízéves görög államkötvények hozama tegnap 12 bázisponttal, 6,21 százalékra emelkedett, s ez óriási terhet ró a 112 százalékos GDP-arányos államadósság terhe alatt nyögő görögökre. A német kötvényekkel szembeni hozamfelár már eléri a 319 bázispontot. Athénnak április 20-án és május 19-én összesen mintegy 10 milliárd eurónyi (más források szerint május végéig 20 milliárd eurónyi) korábbi hitele jár le, de ezeket csak akkor tudja visszafizetni, ha addig sikerül új kötvényeket kibocsátania.

Papandreu azonban fenntarthatatlannak nevezte a jelenlegi hozamszintet, és egyértelművé tette: az EU segítségét várja annak leszorításához. Az uniónak szerinte legkésőbb a március 25–26-i állam- és kormányfői találkozón meg kellene állapodnia a mentőövről, ellenkező esetben Athénnak nem marad más választása, mint az IMF-hez fordulni.

„A jövő heti EU-csúcson lehetőség nyílik a döntésre. Nem szabad elszalasztanunk ezt” – fogalmazott a görög miniszterelnök. Szavait egyes elemzők ultimátumként értelmezték. Valójában azonban nem mindenki esne kétségbe az unióban, ha Athén a valutaalap segítségére szorulna. Az EU-t ugyanis erősen megosztja az IMF „beengedésének” ügye. Nicolas Sarkozy francia államfő és Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke korábban élesen elvetette az IMF-opciót, mondván, az azt mutatná, hogy az eurózóna képtelen saját maga megoldani a problémáit. Németország, Finnország, Hollandia és Olaszország azonban sajtóértesülések szerint egyre inkább arra hajlik, hogy a görögök egyék meg, amit főztek, s ha máshonnan nem jutnak pénzhez, tárgyaljanak az IMF-fel, az ő adófizetőik ne finanszírozzák Athén felelőtlen gazdaságpolitikájának következményeit.

Egyes elemzők szerint a görög kormány csak taktikázik a valutaalap emlegetésével, ezzel próbál nyomást gyakorolni az EU-ra a hitelcsomag összeállítása érdekében. „Abban reménykednek, hogy ha sikerül meggyőzni az uniót, álljon ki még határozottabban a segítség ígérete mellett, az leszorítja a hozamfelárat” – magyarázta Michael Massourakis, az Alpha Bank vezető közgazdásza.

Az eurózóna pénzügyminiszterei hétfőn ugyan megígérték a segítséget, de a részleteket nem voltak hajlandók nyilvánosságra hozni. Sokakban ez azt a gyanút ültette el, hogy valójában nincs is megállapodás. A gyanút erősíteni látszott, hogy szerdán Angela Merkel német kancellár a berlini szövetségi parlament előtt kifejtette: nem lenne helyes válasz elhamarkodottan újabb hitelt nyújtani a görögöknek.

Spanyol felszólítás

Elena Salgado spanyol gazdasági miniszter arra szólította fel a német kormányt, hogy ne fenyegetőzzön az eurózónából való esetleges kizárással a görögök ügyében. „Inkább a gazdaságpolitikánkat kell koordinálni, nem pedig félreérthető üzeneteket megfogalmazni” – szögezte le az EU gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsát (Ecofin) júniusig elnöklő politikus. VG