Senki sincs biztonságban

Nem egységesek a szakértők abban a tekintetben, hogy kiindulhat-e újabb nemzetközi válsághullám a görög adósságválságból, és hogy az mely országokat érintheti. Magyarország ugyan meglehetősen más helyzetben van, mint a mediterrán országok, de ha pánik törne ki a pénzpiacokon, az minden bizonnyal negatívan érintene minket is, még ha biztosít is némi tartalékot számunkra az IMF és az Európai Unió által folyósított hitelcsomag.

A Görögországból kiinduló bizonytalanság már nemcsak az eurózóna többi tagjára, de a világra is átterjedhet – vélik a Crédit-Agricole CIB elemzői. Főként a görög adósság leminősítését követő pánik miatt, amely azt eredményezte, hogy hamar a 30-45 milliárdos csomagnál is nagyobb mentőövről indult meg a találgatás. A szakértők szerint ha az adósság refinanszírozására elegendő is lesz a mentőcsomag, a jelenlegi deficit fenntartására semmiképpen sem. Az EU ráadásul jelenleg egyedül a görögökre fókuszál, a többi eurózóna-perifériás országra nem, de azokra is ráirányult a figyelem a görög helyzet rendeződésétől függetlenül is, mivel hasonló fiskális gondokkal szembesülnek. Mindezt még a német politika is megfűszerezi bizonytalansággal – jelzik a szakemberek.

Ha pedig valóban továbbterjed a válság az eurózónán kívülre is, akkor azt nagy eséllyel újra megsínylik a magyar piacok. Habár az IMF-hitel és az elmúlt év során sikerrel végrehajtott devizakötvény-kibocsátások is a stabilitásunk mellett szólnak, sajnos az első pánikreakciók nem a racionalitásukról híresek. 2009 márciusában a mostaninál ugyan borúsabb nemzetközi hangulat mellett, de látszólag semmi különleges történés nélkül szaladt az euró árfolyama 310 forint fölé. Ráadásul a magyar állampapírok iránti kereslet is kritikusan alacsony volt, a piacok gyakorlatilag nem működtek. Hasonló helyzet pedig újra előállhat, főként, ha a görög helyzet még roszszabbra fordul. Ahhoz hasonlóan, ahogy a Lehman Brothers 2008. őszi csődje megingatta a bizalmat, egy állam fizetésképtelensége is vezethet a források elapadásához, amennyiben ismét a biztonságosnak tartott eszközökbe menekítik pénzüket a befektetők.

Az ING elemzése szerint is Magyarország reagálhat a legérzékenyebben az EU-n belül a válság tovaterjedésére. Ha a görögországi helyzet tovább mérgesedik, akkor előfordulhat, hogy a magyar hiánycél kilátásba helyezett emelését sem fogadják jól a pénzpiacok – fejtik ki a Dow Jones hírügynökségnek. Hozzáteszik: elsősorban a kockázati besorolás, illetve devizakitettség miatt vagyunk veszélyeztetettek, mindez pedig még a 2015-ös euróbevezetést is megakadályozhatja.

A Crédit-Agricole-lal szemben nem tart a dominóeffektustól a Goldman Sachs, legfeljebb egy lakossági banki roham vagy a politikusok pálfordulása esetén – idézi a portfolio.hu a Zero Hedge-et. Hozzáteszik azonban, hogy bárkit, akinek finanszírozásra van szüksége, keményen érinthet a jelenlegi likviditási helyzet, így nem teljesen elképzelhetetlen, hogy az IMF-nek hamarosan újabb eurózóna-beli üggyel kell foglalkoznia.

Mellettünk szól még, hogy a görögöket határozottan külön kezelik a magyar pénzpiactól, minket az utóbbi időszakban inkább soroltak például Törökországgal egy csoportba. Ezt mutatta, hogy a görög válság kirobbanásakor a forint nemhogy gyengült volna, de – a többi valutával együtt – erősödött az euróval szemben.

A csomag uniós részéből 4,5 milliárd eurót használtunk fel a forintadósság és devizakötvények törlesztésére. Ily módon 5,1 milliárd euró még megmaradt a teljes csomagból, amit elvileg ez év októberig lehet igénybe venni. KR

A csomag uniós részéből 4,5 milliárd eurót használtunk fel a forintadósság és devizakötvények törlesztésére. Ily módon 5,1 milliárd euró még megmaradt a teljes csomagból, amit elvileg ez év októberig lehet igénybe venni. KR-->